Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet
VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában
Előírta a zsinat, hogy az exempt kolostorok (III. Ince és XII. Benedek rendelkezéseinek mégfelelően) rendtartományonként kétévente tartsanak káptalanokat; azok határozatainak megtartását szigorúan ellenőrizzék az elöljárók és a vizitátorok. A nem exemptek életét a területileg illetékes püspökök irányítsák. Megkívánta a zsinat, hogy a szerzetesek ragaszkodjanak reguláikhoz. Buzgón végezzék a zsolozsmát, az istentiszteletet s éljék aszketikus életüket. Tartsák meg a klauzúrát; az egyetemeket látogató szerzetesek is kolostorokban lakjanak s pasztorációt csak püspöki engedéllyel végezzenek. Hangoztatta a közös élet, a szegénység fontosságát, eltiltotta a magántulajdon, a peculium és a prebenda használatát. A kommenda intézményével s általában a javadalmak adományozásával szemben a szabad választás elvét képviselte s a szentszék anyagi igényeit csökkentette. Fogadalmak tekintetében úgy rendelkezett, hogy azt csak az egyéves noviciátus .és a betöltött 16. év után lehet tenni s kényszer, félelem vagy más jogos ok alapján az első öt év alatt szabad érvénytelenítetni. A trienti zsinat ezen előírásai és a XVI. század közepe óta vallásos irányban fejlődött közszellem a bencés rendre is jótékonyan hatottak. A kolostorok túlnyomó többsége lemondott korábbi függetlenségéről s szinte általánossá vált a kongregációs rendszer, mely lehetővé tette egymás támogatását s az erők egyesítését. A zsinatot követő század folyamán kb. 20 kongregációt létesítettek. A változatos helyi hagyományokkal szemben liturgikus téren is az uniformizálás eszméje jutott diadalra, mely 1612-ben létrehozta az egységes Breviárium Monastico-Benedictinum-ot. A zsolozsma bensőségesebb végzése, a napi módszeres elmélkedés és lelkiismeret-vizsgálat, az évi lelkigyakorlat az erkölcsi tökéletesedés általánosan használt eszközévé vált. Az egyházias jellegű tudományos és irodalmi alkotás rég nem látott erős lendületet vett s az iskolai, a nevelő munka szintén sok bencést foglalkoztatott. A teológiában nemcsak Szt Tamás rendszerét őrizték, hanem Szt Anzelm eszméit is fölszínen tartották egyes bencések. A franciák nagy érdeme, hogy a spekulatív hittudomány erős történeti alapot nyert. A belső erősödéssel párhuzamosan haladt a külső gyarapodás. Pompás és hatalmas építkezések bizonyították a bencések élni akarását. Igaz ugyan, hogy a bencés élet mélysége és hatásossága általában nem érte el az új rendek — pl. a jezsuiták, kapucinusok — fiatalos buzgóságát, de kétségtelen, hogy a bencés eszmények és energiák is erősen kibontakoztak. Ami hiány volt, -709