Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

pécsi polgár béna özvegye, ki sem kezét, sem lábát nem tudta mozgatni, 1461-ben kocsin vitette magát Bátára, „hol Krisztus vérző sebét mutatják a népnek, ha talán kegyes lenne ott hozzá az isteni irgalom és meggyógyítaná". Mátyás király 1463 májusában háromszor is megfordult a zarándokhelyen s II. Ulászló szintén megjelent ott 1495-ben. A vallásos lelkület szép megnyilatkozása volt, amikor 1521-ben a naszádosok kapitánya, Báthori András a Dunán leereszkedve Bátára ért, ott „a szentvér elé ment, hogy a búcsúkeresztet megnyerje", s úgy vonult a török ellen. 1526 augusztus 16-án II. Lajos király érkezett Bátára, hogy ott seregével meggyónva és megáldozva, folytassa útját Mohács felé ... így érthető, hogy Báta jelentős központja lett a magyar vallásos életnek s apátja fontos szerepet kapott annak irányításában. Mikor IV. Szixtus a török elleni hadjárat céljára búcsút hirdetett, a vele kapcsolatos pénzadományok begyűjtésének és a búcsúengedélyek kiadásának egyik főhelye Báta lett. A pápai megbízottnak, Mátyás sógorának, Aragoniai János bíborosnak Lénárd bátai apát volt egyik főmunkatársa. Engedélye alapján a gyónók szabadon választhatták gyóntatóikat, akik még a fönntartott esetekben is föloldozhattak és teljes búcsút adhattak. Hogy Lénárd apát a bencés rendben is vezető szerepet játszott, az a „reformátor", illetőleg a „generalis visitator" címéből látható. Az 1500. évre hirdetett jubileumi búcsút már Rómán kívül Magyarországon is elnyerhették azok, akik személyesen vagy megbízottjuk révén hajlandók voltak részt venni a keresztes hadjáraton vagy a római zarándoklat költségeinek legalább negyed részét fölajánlották a török háború céljaira. A bátai apát, Vince — a pápai követ tekintélyével — akkor is állított ki búcsúengedélyeket pl. Széchényi László leánya, Pethő Jánosné számára, aki nem tudott Rómába zarándokolni, de részesülni kívánt a búcsú kegyelmeiben. A bátai búcsúlevelek pecsétje a bátai Szentvér-ereklye tartóját ábrázolta. Bár ez alkalommal kb. 120 ezer forint (II. Ulászló évi adó jövedelmével egyező összeg) jött össze, annak mégis csak kisebb része jutott a jelzett célra, mert a királyi kincstár és az adminisztráció sokat kivett belőle. Itt említjük meg, hogy mikor Kapisztrán Szt János 1456-ban III. Kallixt megbízásából országszerte hirdette a keresztes háborút és gyűjtötte a hadakat, Pécsvárad tanult és buzgó apátja, Péter kérte, hogy őket is keresse föl, mert szerzetesei és hívei egyaránt kívánják hallani beszédét. -663