Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

Rabelais — a humanistákat már nemcsak stiláris és szellemi, hanem erkölcsi vonatkozásban is követte. A tehetséges költő különböző álnevek — pl. Merlinus Coccaius — alatt tréfás formájú és eredeti paródiáiban bírálta kortársai, az egyháziak és a szerzetesek életét, noha maga is elhagyta rendjét, ahova azonban később visszatért (t 1544). A humanizmus hatása Montecassinón is jelentkezett — költői iskolája az ókori klasszikus mestereket követte. Művészeti vonatkozásban már kevesebbet mondhatunk az olasz bencések egyéni alkotásairól. A tehetősebb apátságok inkább megbízatásokat adtak nevesebb civil mestereknek s főleg így támogatták a reneszánsz művészeteket. A XVI. században élénk tevékenység folyt Montecassinón. Említettük, hogy a Desiderius-féle templomot és egyéb részeket az 1349. évi földrengés szinte teljesen tönkretette. Az utána megindított restaurációs munka sikerét a szegénység, illetőleg a kommendátor-gazdálkodás azonban annyira gátolta, hogy az .újjáépítést csak a függetlenség elnyerése után, a XVI—XVII. században lehetett befejezni. A reneszánsz stílusú építkezés a templom kórusán és a templom nyugati oromzatát megelőző atriumban és oszlopcsarnokban történt. A munkát Bramante tanítványai végezték az 1510—26. években. A szobrászati díszítés főleg Celso, a monostor tagja nevéhez fűződik, akinek művészetén Andrea della Robbia hatása érződik. A század harmadik negyedében a per jeli chi ostro körül a konventi helyiségeket építették föl. Az akkortájt, 1566-ban kezdett velencei S. Giorgio Maggiorei munkálatokat Palladius irányította. A templom viszonylag rövid főhajója és kereszthajója fölött ott is megjelent a tekintélyes kupola, ami a reneszánsz építkezésnek kedvelt eleme volt. Ugyancsak nagyszabású alkotás volt a páduai Szt Jusztina temploma, melyet a velencei Szt Márk reneszánsz változatának tekinthetünk. Szerkezete ugyan eléggé komplikált, stallumai azonban művésziesek. Külsejét 9 kupola teszi mozgalmassá, portálé j a viszont sohasem készült el. A neves műtörténész és építész, Vasari az arezzói, Bramante a cesenai apátság templomát építette. A festészet terén ugyancsak több kiváló művészt foglalkoztattak a bencések. Veronese a velencei S. Giorgio Maggiore ebédlője számára készítette „Kánai menyegző"-]ét. Rafael Cortese apát lerinsi ebédlőjét díszítette s egy Szt Margit -képet is festett számára. Tán legszebb műve, a „Szixtusz madonna" eredetileg a piacenzai S. Sisto-apátság oltárképe volt. De Tintoretto -619