Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

szerint „az Eucharisztiából kicsöppent szentvér" volt, melyet nagy tisztelettel öveztek. Hasonlóképpen a XIV. századból való Garamszentbenedek Szentvér-ereklyéje is, melynek az 1394-ben készült garamszentbenedeki misekönyvben már külön ünnepe volt augusztus 8-án: „Adventus sanguinis Christi" címen. Nagyobbarányú zarándoklatokról azonban szintén csak a XV. századi források emlékeznek meg. Ez az ereklye nagyon vékony, ritkás szövet volt gyengén látható fekete pontokkal — a Szentvér nyomaival. Ebben a régi szövetfoszlányban a vallásos áhítat Krisztus Urunk valamelyik sírkendőjének a részecskéjét tisztelte. Keletmagyarország lakói nagy áhítattal keresték föl a szentjobbi apátságot, ahol Szt István ereklyéjét őrizték. 1239-ben valaki a Szamos vidékéről ment oda, hogy a Szent j óbbra tett kézzel tegyen perdöntő esküt. Gazetto Ágoston zágrábi püspök azt mondotta 1308-ban, hogy Szt István király „épségben maradt jobbja a róla elnevezett fényes templomban egész Magyarország tiszteletének örvend." A csanádi Szűz Mária-apátságban Szt Gellért püspök ereklyéit tisztelték. Nagy Lajos anyja, Erzsébet királynő azért, hogy Szt Gellért közbenjárására csodálatosan meggyógyult, díszesen újjáépíttette a templomot. Középen drága márványoltárt emeltetett s az ereklyék egyik részét ebben helyeztette el, a másik részét pedig egy "aranyból és ezüstből művészien kidolgozott ereklyés szekrénybe záratta s az oltár fölé állíttatta. Hogy az eleven vallásos lelkület nem feledkezett meg Istenháza építéséről és díszítéséről, azt nemcsak a szentjobbi és a csanádi példa mutatja. A tatárjárás sok bencés templomot és monostort rombolt le, melyeket föl kellett építeni. Kétségtelen, hogy korszakunkban élénk építő tevékenység folyt, de az is bizonyos, hogy ennek alkotásai monumentalitás és művésziesség tekintetében messze elmaradtak a román templomoktól. A tény magyarázata lényegében megegyezik azzal, amit a nyugati apátságokkal kapcsolatban már említettünk. Korszakunkban egyrészt a magyar bencés apátságok is megszegényedtek, másrészt a királyok, a gazdag családok és a vagyonosodó polgárság már nálunk sem a bencés építkezéseket támogatták. A legszebb bencés építkezésnek a garamszentbenedekit tarthatjuk. A lényegében a mai napig is fönnálló gótikus templomot a XIV. század második felében kezdték építeni. Az ötszögű alakban kiképzett szentélyhez három egyenlő magas hajó csatlakozik. A csarnok-templom homlokzatát díszes portálé és ro-zettás ablak ékesíti. A szentély egyik zárókövén az egyik ural580