Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet
VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban
kodónak, Nagy Lajosnak a címere látható. Nagyobb méretű restaurálást és építkezést végzett Szigfrid apát is Pannonhalmán. Hálás rendtársai ezért örökítették meg gótikus keretben álló alakját s ezért vésették ezen vörösmárvány síremlékre, hogy a monostort dicséretre méltóan javíttatta: „claustrum laudabiliter reparavit". Szép gótikus templomot építtetett Pannonhalma Kőröshegyen is a század vége felé. Szintén nagyobb munka folyt Pécsváradon, ahol Jordán apát a XIV. század közepén „palotaszerű házat" építtetett. A nemesség és a jobbágyság kialakulása és az apátságok; telepítések, szabadköltözés; a predialisták; várépítések A XIII—XIV. századi magyar gazdasági és társadalmi életben is erőteljes fejlődés bontakozott ki, ha annak iránya nem is fordult annyira a városok, a polgáriasodás, a pénzgazdálkodás felé, mint Nyugaton. A magyar államháztartás súlypontja az előző korszakban a királyi gazdaságokon vagy vármegyéken nyugodott. Annak vége felé azonban bomlásnak indult a királyi vármegye, mert területének és népességének nagy része királyi adományozások formájában a magánföldesurak tulajdonába került, a katonáskodó elem, a várjobbágyság pedig az addig használt birtokot sajátjává téve, szabaddá vált. Az 1222-ben kiadott Aranybullában ezek a királyi serviensek a közszabad magyarok jogait igyekeztek megszerezni személyüket és birtokaikat illetően egyaránt. így alakult ki ebből a két társadalmi rétegből a magyar köznemesség, melynek autonóm szervezete a „nemesi vármegye" lett. Az egyes megyék élén ugyan továbbra is a királyt képviselő ispánok vagy főispánok álltak, a bíráskodás túlnyomó részét azonban a maguk közül választott serviens- vagy szolgabírák intézték a megyei törvényszékeken, a „sedriá"-kon (sedes iudiciaria). Föllebbezés esetén a király, illetőleg annak főbírái ítéltek fölöttük. A birtokaik jövedelméből élő nemeseknek az állammal szemben egyetlen kötelességük volt a honvédelem. A köznemességhez hasonlóan a jobbágyság is két-három elem összeolvadásából alakult ki. A régi rabszolgák utódai idők folyamán oly mértékben szabadultak és emelkedtek föl, hogy uraik birtokán bizonyos szolgálatok é$ szolgáltatások fejében szabadon gazdálkodhattak, s ha kötelezettségeiket teljesítették, el is költözhettek onnét. Ugyanilyen körülmények közé kerültek a földesurak régi szabad bérlői, a telepesek s azok az elsze581
