Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

A fölhasznált források és irodalom

ban igyekeztünk megvilágítani. Fölfogásunk részletes bizonyítását és a vonatkozó irodalmat is ott adtuk. A magyar hagiografia és történetírás korunkra eső része szinte kizárólag bencés, főleg pannonhalmi alkotás. Az egyes művek stílusára vonatkozó idézeteket Horváth J.: Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái (Budapest, 1954) 73, 83, 88, 132, 143, 148, 157, 181, 188, 202. lapjáról vettük. A teológiai irodalommal kapcsolatban Bernát spalatói érsekről és műveiről Tamás spalatói főesperes írt: História Salonitarum pontificum atque Spalatensium; kiadva: J. G. Schwandtner: Scriptores rerum Hungaricarum, Dalmaticarum, Croaticarum et Sclavonicarum veteres et genuini. Tom. III. 532—635. Vindibonae, 1748; Bernátról 567—72; 1. még Kniewald—Kühár: A Pray Kódex tartalma i. h. Képzőművészetünk kifejlődésére és alkotásaira elsősorban Gerevich T. : Magyarország románkori emlékei c. művét használtuk (Budapest, 1938). Mellette tanulmányoztuk Hehler A.: A magyar művészet története, a Fiilep L. szerkesztette A magyarországi művészet a honfoglalástól a XIX. századig (Budapest, 1956) c. mű Dercsényi D. által írt tanulmány megfelelő részét. A részlettanulmányok közül fölhasználtuk Levárdy F.: A somogyvári apátság román maradványai c. művét (Művészettört. Értesítő, 1968. 3—4. sz.), Bogyai T. cikkeit (A jáki apátsági templom és Szt Jakab-kápolna. Szombathely, 1943; A kapornaki egykori bencés apátság XII. századi bazilikája. Történetírás, II. 153—61; Az ákosi református templom. Építőművészet, 1944. márc.), a biszerei bazilikára Juhász K. : Hajdani monostorok i. m. 34—5. A pannonhalmi monostorra és bazilikára s Deáki templomára 1. Gyulai R. : A bencés egyházi művészetek. Rendt. I. 478—523 és Levárdy F.: Pannonhalma építéstörténete i. h.; a garamszentbenedeki monostorra és templomra Knauz i. m. 34. A könyv- és falfestészet tekintetében vö. Levárdy F.: Az Árpádkor Krisztus-képe, Az Árpádkor bencés művészete PSz 1941, 115—30, 310—20., Berkovits I.: A magyar miniatúra festészet kezdetei. Az Árpádkor (Magyarságtudomány, 1942. I. 485—519). A csatári bibliáról Gerevich i. m. és Fejérpatalcy L.: A Gutkeled-Biblia. I. h. 5—22 (a monostoralapító és Márton ispán özvegyének adományozó levele uo. 14—20). Az esztergomi Oláh-féle evangelistariumra 1. Radó P.: Az esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai. P. F. É. 1941, 124—9; a Pannóniából Korveybe került arab könyvre M. Ziegelbauer: História rei litterariae O.S.B. IV. 488. Augsburg, 1754. A szegény- és beteggondozásról Ernyei J.: Szerzetesrendjeink gyógyszertárai. Pápa, 1932. 10—12; Somogyi Z.: A középkori Magyarország szegényügye. Budapest, 1941. 15—16. A Pray Kódex egészségügyi szabályait kiadta Zalán M.: A Pray Kódex forrásai i. h. Az egyes apátságok egészségügyi adatai: Pécsvárad alapítólevele Karácsonyi J.: Szt István király oklevelei és a Szilveszter-bulla. 1891. 79—84; Garamszent461-