Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet
A fölhasznált források és irodalom
76). Szt István imádságos életére SRH II. 382, 387, a monostorok ellenőrzésére uo, 385, pannonhalmi látogatására uo. 452—3. Szt István és a szentszék kapcsolatáról SRH II. 383—4, 397. Hartvik tendenciózusan írt Asztrik apát római útjáról, Szt István egyházjogi fölhatalmazásáról, a királyi korona megszerzéséről és jelentőségéről uo. 412—4. Ezekről 1. Váczy P.: Stephan der Heilige als päpstlicher Legat. Bécsi Évkönyv 1934, 27—41, Tóth Z.: A Hartvik-legenda kritikájához (A szentkorona eredetkérdése). 1942; a kérdéskomplexummal mi is behatóan foglalkoztunk A latin nyelvű irodalom c. tanulmányunkban. A magy. királyság megalapítására 1. még K. Hampe: Kaiser Ottó III. und Rom. HZ 140 (1929), 513—33; P. Schramm: Kaiser, Basileus und Papst in der Zeit der Ottonen, HZ 129 (1924), 460—4. Róma és a pápa jelentőségét hangsúlyozó Canaparius-idézet Ss IV. 590. Hóman B.: Szt István megkoronázásának időpontja. Magy. Nyelv 1929. Szt István Intelmei és Törvénykönyve keletkezésére vonatkozó fölfogásunkat föntebb i. tanulmányunkban (11—96), részint kiadás alatt álló, Törvénykönyvünkkel foglalkozó cikkünkben fejtettük ki s igyekeztünk bizonyítani. A szövegkiadásokat illetően Szt Bernward és Szt Gotthárd élete Ss IV. 757—82, XI. 167—96; az Intelmek SRH II. 619—27; a törvények Bartoniek E. : Szt István törvényeinek XII. századi kézirata. Budapest, 1935. Szt Istvánnak a főpapokkal folytatott tárgyalásai SRH II. 383, 391—2; ítélkezéseiről, Aba Sámuel zsarnokságáról, Vata lázadásáról és Szt Gellért vértanúságáról uo. 475—8. Az ország Szűz Máriának való fölajánlása uo. 431, 476. Modestus püspök említése uo. I. 125. Szt Gellértnek a közállapotokat jellemző szavai Deliberatio 36, 264—5. V. Fejezet A XI. század közepének politikai helyzetét, az egyháziak és a bencések szerepét illetően 1. Pauler Gy.: A magy. nemzet története 1300-ig. (Budapest, 1893). I. 174 skv., Fraknói V.: Magyarország és a római szentszék. I. 20—22; Hauck III. 604—7; IX. Leóról Ss VII. 237, Szt Hugó clunyi apátról Acta Sanctorum. Április, III. 636, György kalocsai érsek franciaországi útjáról Ss IV. 509. Az apátságok alapítására, az egyes személyekre, eseményekre és rendelkezésekre vonatkozó adatokat főleg a Rendt. köteteiből vettük, ahol az I. Pannonhalma, a VII. Zalavár, a VIII. Bakonybél, a X. Tihany, a XII/B. az elenyészett apátságok középkori anyagát tartalmazza. Ezeken kívül fölhasználtuk az egyes monografikus műveket is: Komjáthy M.: A tihanyi apátság alapítólevelének problémái. Levéltári Közlemények. XXVI. (1955), 27—47; Fraknói V.: A szekszárdi apátság története. Budapest, 1879; Knauz N. : a Garam melletti Szt Benedeki apátság története. 458-