Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

A fölhasznált források és irodalom

kuin művelődési eszménye uo. 850—3; 100, 93; sírverse uo. 166. A karoling kultúrpolitikára 1. H. Bastgen: Alkuin und Karl der Grosse in ihrer wissenschaftlichen und kirchenpolitischen Anschauungen. HJb 1911; Alkuin jelentőségéről Manitius I. 273—88, Nagy Károly akadémiájáról uo. 249—50, palotaiskolájáról Fináczy I. 130—6; a „De colendis litteris''-körlevél MGH Leges Sect. II. Cap, reg. Franc. Tom. I. 78—79; a népoktatásról uo. 60. Alkuin munkatársai: Arnról Hauck, II. 430—5. Hrabanus Maurus De institutione clericorumja PL 107, 295—420; írói működéséről Manitius I. 289—302. Reichenauról s Walafrid Strabóról Beyerle 64—108; Walafrid sírfelirata MGH Poetae Lat. II. 239. St Gallenről Scheiwiler i. m. Servatus Lupus, az auxerrei Heiric s Rémig és Hincmar irodalmi tevékenységéről Manitius I. 483—90, 499—519, 339—54, az arrasi Haiminusról Ss XV. 396—404, PL 105, 755—60; 160, 577, Schmitz II. 107, 359, Manitius I. 500. Paschasius Radbertus művei PL 120, Ratrammusé PL 121; Gottschalkról Hauck II, 668—74. Az itáliai bencés monostorok alapítását és VIII—IX. századi életét főleg Penco műve (85—185) alapján ábrázoltuk. Paulus Diaconus irodalmi működéséről Manitius I. 257—72; a tévesen neki tulajdonított délitáliai Regula-kommentárról (PL 95.) W. Hafner: Paulus Diaconus und der ihm zugeschriebene Kommentar zur Regel. Studia 42. (1957), 347—58; versét idézte S. Brechter StM 1937, 215. A Regula értékelése és érvényesítése tekintetében Nagy* Károly jelentőségét kiemelte Schmitz I. 92; Nagy Károly capitularéinak szerzetesi vonatkozásai MGH Leges Sect. II. Cap. reg. Franc. Tom. I. Pars I. 75— 76 (794. év), 93—6, 109—11 (802. év), 162—4 (811. év), 226—30 (799—800. év). A kolostori nagybirtok adatait 1. Kulischer I. 39, 53, Schmitz II, 16. Hauck II. 222—5, Penco 412, 419; St Denisről Schnür er I. 302, 336. Vö. még K. Voigt: Die Karolingische Klosterpolitik. Stuttgart, 1917. Alkuin, Fridugis, Angilbert, Grimald, Einhard apátságairól Filchteman 95, 138, 193, Hauck II. 134, 153—4, 180—1, 634, Schnürer II. 375. A Szentszék, a püspökségek és az apátságok viszonyáról MGH Leges i. köt. 76, 94; Ph. Hofmeister: Gefreite Abteien und Prälaturen. (Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Kanonistische Abteilung. 81. köt. 1964) 151, 179, 192. Fuldáról K. Lübeck: Die Exemption des Klosters Fulda bis zur Mitte des XI. Jhs. StM 1937, 132—53. A birodalmi apátságok terheinek 817-ben történt megállapítása MGH Leges i. köt. 349—52; St Riquier katonasága Schnürer. M.

A. I. 362. Egyes konventek létszámáról Schmitz I. 269—70, PL 97, 284, Penco 107, Müller 60. A szerzetesek származásáról Reichenauval kapcsolatban A. Schulte írt Die Reichenau und der Adel címen: Beyerle 557—605. A szerzetbejutás kétféle módjáról a Heito reichenaui apátnak tulajdoní448-