Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

A fölhasznált források és irodalom

tott Murbachi Statútumok 2. és 20. pontja: Albers, III. 80—1, 88; Penco 380, skv. Az imádságra vonatkozó Szt Bonifác-részlet PL 89, 732, 712. Szt Wynnibald élete Ss XV. 106—17, Walafrid liturgikus műve és nyilatkozata MGH Capit. II. 471, skv. Nagy Károly és kortársai erősen ösztönös erkölcseiről G. Grupp: Kultur des Mittelalters (I—IV.

2 Paderborn, 1907—14), II. 54—9. A szerzetesi életeszmény alakulására 1. K. Weber: Kulturgeschichtliche Probleme der Merowingerzeit im Spiegel frühmittelalterlicher Heiligenleben. StM. 1930, 347—403. Szt Wigbert, Lioba, Eigil életét 1. Ss XV. 36—43, 118—31, 221—33. Heito apát a mandatumról: Albers III. 86. A kolostori élet fegyelmére vonatkozó capitularék a MGH Leges föntebb id. helyein olvashatók. Smaragdus apát Regula-kommentárja PL 102, 689— 932; az i. hely 924. Az istentiszteletre, az aszketikus és orvosi irodalomra Schmitz II. kötetének adatait használtuk föl. A montecassinói Berthariusról Ss VII. 603. A confraternitasokról Ebner (Die klösterlichen Gebetsverbrüderungen bis zum Ausgang des karolingischen Zeitalters. Regensburg. 1890) nyomán Beyerle írt 291—301. Vö. még Molitor I. 55—59. A clericus és laicus szerzetesek arányszámáról Schmitz I. 264—65, Beyerle 569. A diaconatus és presbyteratus korhatárára 1. PL 89, 952, MGH Leges i. köt. 103. Szt Bonifác a fritzlari szerzetesek munkaköréről: PL 89, 772—3. A 817. évi Capitulare Monasticum MGH Leges i. köt. 347, skv. A kolostori hivatalviselőkről Schmitz I. 280—4. A szerzetesek lelkipásztorkodására 1. Berlière: Ľ exercice du ministère paroissial par les moine dans le haut moyen âge. RB 1927, 227— 50. A szász misszióról Hauck II. 387—9; Szt Ansgár élete Ss II. 683, 755 skv, modem életrajza Ph. Oppenheimtől: Der hl. Ansgar und die Anfänge des Christentums in den nordischen Ländern. 1931. A kolostori iskoláról, annak mestereiről és életéről 1. Maitre, továbbá U. Berlière: Écoles claustrales au moyen âge. Bruxelles, 1921; Fináczy I. köt. Thalhof er: Unterricht und Bildung im 'Mittelalter. München, 1928. A karoling írásreformról H. Fichtenau: Mensch und Schrift. Wien, 1946, 155; a karoling-kori klerikusok neveléséről Mihályfi 42—49; a két st galleni eset Ss II. 84, 111—112. Reginbert teológiai kézikönyvéről K. Künstle: Die Theologie der Reichenau (Beyerle, 704—6.). A scriptoriumokra és könyvtárakra (könyvmásolásra, könyvtárak állományára) 1. Schmitz II. 62—74; P. Lehmann: Die mittelalterliche Bibliothek (

Beyerle, 645—56), Fináczy I. 163. A frank, ill. az olasz viszonyokra Maitre 179—203, Penco 503—525. Az Annales- és a Legenda-irodalomról Schmitz II. 143—4; Penco 486, 499 sköv.; Aldricus- és Walafrid Strabo-féle idézet Ss XV. 184, ill. II. 41. Angilbert ereklyegyűjteményé29 Szent Benedek fiainak I. 449