Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

voltak oldalkarzatai. Ezt a szabályos alakú magyar bencés bazi­likát később bővítették és átépítették s így mai díszes formája már kevésbé mutatja eredeti alakját. Oros apát — miként föntebb említettük — ugyanakkor nagy­arányú építkezéseket folytatott Pannonhalmán is. Az első pan­nonhalmi — egyáltalán az első magyar — templomot a Rómából jött Anasztáz apát bizonyára lombard mesterekkel s ókeresztény stílusban építtette s 1002-ben szenteltette föl. Ez az erősfalú, de különben kisszerű bazilika aztán éppúgy leégett, mint a már tágasabb és díszesebb, de még mindig famennyezetes második bazilika, melyet Dávid apát a XII. század 30-as éveiben ké­szíttetett. így vált szükségessé Oros apát építkezése, mely 1225 óta lényegében változatlan formában szolgálja Isten dicsőségét. A pannonhalmi bazilika több tekintetben kiválik a dunántúli bencés templomok tipikus sorából, és közeli rokonságot mutat a ciszterciek stílusával. Ennek lényeges vonása az egyszerű­ségre törekvés s ezért rendszerint elhagyták a nyugati homlok­zat díszesebb kiképzését a két impozáns toronnyal s a keleti ol­dalt sem félkörös apszissal, hanem csak egyenes fallal zárták le. Az ugyanilyen alaprajzú pannonhalmi bazilika súlyos bolto­zatát úgy tartja a 6 pár erős pillér, mint a 12 apostol Krisztus egyházát. Az általuk létesített három hajó közül a középső ma­gasabb és több. mint mégegyszer olyan, széles, mint a két szélső. Ennek megfelelően az egyvonalról induló négyzetes szentélyek közül is a középső kelet felé kétszeresen oly mély lett, mint a másik kettő. A főszentélyt azonban még így sem találták a fő­papi asszisztencia számára elég nagynak, s ezért a főhajó felé egy pillérköznyi távolsággal megnyújtották, ami által a főhajó arányos beosztása szenvedett. A templom háromteraszos szint­jén természetszerűleg a főoltár szentélye áll a legmagasabban; de még az ahhoz csatlakozó kórus is több lépcsőfokkal emeltebb, mint a nép számára fönntartott nyugati rész. A megvilágítást a déli fal ablakai biztosítják. A bazilika jellegzetességéhez tartozik a főszentély alatt látható kripta vagy alsó templom. Lehet, hogy keleti fala a föltűnően szűk nyílású, erődszerű ablakaival még az első építkezésből való s ennek szintjét mélyítve alakíthatták ki Dávid apát korában a kriptát, mit aztán Oros apát a régi alapokon szintén átépít­tetett s némileg bővítettek. A kis térséget 2 vaskos oszlopsor szintén 3, de egyenlő széles hajóra tagolja. A templom, két ka­puja közül az északi mellékhajó közepén levőt a nép, a déli hajóba nyílót viszont a szerzetesek használták. Az építészek mellett a kőfaragók is kiváló munkát végeztek 399-

Next

/
Oldalképek
Tartalom