Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

szisban, a nyugati pedig a 2 torony alatti térségben, illetőleg a köztük levő előcsarnokban végződik. A főhajó keleti végén hiányzik a külön kiképzett szentély; a szerzetesek kórusa szinte közvetlenül csatlakozott az aszketikusan egyszerű főapszishoz; a kegyúri karzatot az előcsarnok fölé helyezték. A templom beosztását már nem a korábban használt négyzetes hálózat, hanem a korai gótikától átvett háromszöges rendszer alapján készítették. A templom külsejét, a nyugati részt dolgozták ki nagy gonddal. A két impozáns torony között áll a főkapu; a szerzetesek számára a déli oldalon építettek bejáratot. A templom szemléléséből fakadó nagyszerű érzést nem csupán az erő és monumentalitás, a rend és harmónia, a külső és belső szerkezet könnyű és világos áttekinthetősége biztosítja, hanem a fejlett, az igazán művészi díszítés is. Bár a templom belsejében álló oszlop- és pillérfejezeteket is megmunkálták, a kőfaragók mégis az épület külsejének díszítésére vetették a hangsúlyt. A külső falak tömbjét — a lombard gyakorlatnak megfelelően — féloszlopokkal és vízszintesen futó szalagokkal osztották mezőkre s félkörös frízekkel díszítették, a nyugati rész monumentalitását viszont a homlokzat művészi kiképzésével biztosították. A szinte nyomasztó hatású toronypár súlyát az egymás fölé helyezett és árkádos keretbe foglalt egy-egy kettős és két-két hármas ikerablak könnyíti, a két torony közt álló és timpanonszerűen, háromszögben lezárt oromfalat pedig egy rózsaablak díszíti. A kőfaragó művészet fejlettségét a lényegében egyforma fölépítésű nyugati és déli kapu kidolgozásában láthatjuk. A négyszögletes keretbe foglalt kapuzatot négy-négy sima oszlop alkotja, melyeket félkörös ívek kötnek össze. Bár az oszlopok közeit, bélleteit is gondosan faragták, főföladatukat mégis az oszlopfők kidolgozásában látták a művészek. Céljukat nemcsak akantuszlevelek és bimbócsokrok alkalmazásával érték el, hanem a déli kapu egyik pillérfejezetére egy mellképszerűen megmintázott, mosolygós arcú, szárnyas angyalt is állítottak. Az ajtó fölött kialakult félkörös ívmezőbe a szabadba néző nyugati kapuzaton bizonyára faragott, a kerengőbe nyíló déli kapun pedig tán festett képet — valamiféle Maiestas Domini ábrázolást — helyeztek el. A lébényi templomhoz hasonló szerkezetű, bár méreteiben és díszítésében szerényebb alkotás volt a pannonhalmi apátság perjelségének számító Deáki bazilikája, mely a XIII. század 20-as éveiben épült. 3 hajója szintén 3 apszisban végződött, a 2 torony alja itt is összefüggött a mellékhajókkal. Jellegzetesek 398-