Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

dolgozását, végső formába öntését szintén a Nemzeti Krónika pannonhalmi szerzőjének tulajdonítjuk. Ez Salamon, Géza és Szt László harcának és uralmának a megítélése. A történeti tradíció alakulásának a szemléltetésére emlékeztetünk arra, hogy a XI. század vége felé még úgy tudták és azt írták, hogy Salamon azért veszítette el trónját és országát, mert alkalmatlan volt az uralkodásra. Ezt a fölfogást teljes erkölcsi súlyával támogatta VII. Gergely pápa is. Az alkalmasságnak, az ,,idoneitas"-nak ezt az elvét azonban igen kényelmetlennek találta Kálmán király s azért püspöke, Hartvik a királyi hatalom forrását a koronázás tényében jelölte meg. Hogy a XII. század folyamán mennyire kifejlődött ennek közjogi jelentősége, az világosan látható III. Béla (1172—96) eljárásából, aki kétszer is megkoronáztatta fiát, Imrét, hogy trónutódlását biztosítsa. így érthető, hogy a század történetírói is helytelenítették, elítélték Gézát és Szt Lászlót azért, hogy elfoglalták Salamon király országát. Ez a fölfogás csak erősödött, amikor III. Béla halála után ifjabb fia, Endre herceg ismételten fölkelt bátyja és királya, Imre ellen. A király III. Celesztin, majd III. Ince pápához fordult támogatásért s a nevezett pápák kiközösítéssel fenyegették meg Endrét és párthíveit. Ezek közé tartozott János pannonhalmi apát is, akit emiatt III. Ince 1198 őszén Rómába idézett s utána hamarosan megfosztott állásától. Mivel János még 1233ban is mint „egykori apát" szerepelt az egyik oklevélen, nyilvánvaló, hogy a XIII. század elején Pannonhalmán nagyon jól tudták, hogy már nem az alkalmassági elv, hanem a koronázás ténye határozza meg, hogy ki birtokolja a királyi hatalmat, mellyel jogosan és büntetlenül szembe szállni nem lehet. Ezek ismerete alapján érthetjük meg szerzőnk eljárását, aki a jogi és erkölcsi szempontból immár bonyolulttá vált problémát legjobb tehetsége szerint igyekezett megoldani. Ezért azt írta, hogy Géza herceg atyja, Béla király halála után már 1063ban magának követelte a királyságot unokaöccsével, a megkoronázott Salamonnal szemben. Dezső püspök s más egyházi és világi urak közbelépésére aztán mégis megelégedett az ország harmadát kitevő hercegség birtokával, a királyságot pedig átengedte Salamonnak. Az ilyen áron megteremtett béke azonban csak 10 évig tartott. Az 1074-ben vívott mogyoródi csata következtében Salamon elvesztette trónját s helyét Géza foglalta el. Ám Géza király lelke így sem tudott megnyugodni. Ily körülmények közt ment 1076ban karácsony megünneplésére az atyja által alapított szekszárdi 25 szent Benedek fiainak I. Q