Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

kások" képviselői — Szt Richárd és tanítványa, Leduin — hogyan jutottak érintkezésbe a magyarsággal. S végül azt is említettük, hogy a Clunytől jogilag ugyan független, de többé-kevésbé mégis annak szellemét árasztó St Gilles-apátság miként szerzett polgárjogot Magyarországon, minek következtében a szerzeteseit több, mint egy évszázadon át onnét kapó Somogyvár bizonyára Cluny lelkületét törekedett terjeszteni hazánkban. Azt, hogy Szekszárd apátja, a ,,Latinus"-nak jelzett Vilmos, melyik francia kolostorból került hozzánk a XI. század második felében, adatok hiányában nem tudjuk megmondani. Ezeken a személyes kapcsolatokon kívül azonban egyéb bizonyítékaink is vannak annak igazolására, hogy a magyar bencések liturgiája lényegében megegyezett a nyugati, főleg a francia bencésekével. Ezek a bizonyítékok azok a XI. és XII. századból fönnmaradt liturgikus könyveink, melyek tartalmi elemzése jórészt francia eredetre utal. Ez úgy érthető, hogy a Szt István uralkodásának második fele óta Magyarországon mindgyakrabban megfordult, illetőleg ide költözött francia papok, bencések magukkal hozták liturgikus könyveiket s az azokkal szoros kapcsolatban álló életformájukat is. Ezek közül az 1075-ben fölszentelt garamszentbenedeki apátság számára 1100 körül készült evangelistarium. későbbi tulajdonosáról elnevezett „Szelepchényi Kódex", a vasár- és ünnepnapok perikópáit tartalmazza. Sanctorale-jának részletes elemzése mutatja, hogy frank-bencés eredetű. Mintája bizonyára Fleuryből vagy Corbieből jutott Magyarországra. Az Arrascambrai-i egyházmegyében fekvő Corbie azok közé az apátságok közé tartozott, melyeket Szt Richárd szervezett újjá. Az 1080 utáni években készült Hahóti Kódexet a „patris nostri Audoeni" kifejezés alapján méltán lehet olyan misekönyv másolatának tekinteni, melyet a fontenellei St Wandrille-apátság bencései használtak. Ők tisztelték ugyanis Szt Audoenus roueni püspököt patrónusukként. A XI. század első felében viszont ez a monostor is Richárd apát utasításai szerint rendezte be életét. A győri „Agenda Pontificalis" a zágrábi püspökség alapításakor, 1094 körül került Hartvik bencés győri püspök ajándékaként Zágrábba. Egyes tartalmi vonatkozások nemcsak azt mutatják, hogy a minta, melyről másolták, bencés eredetű, hanem azt is, hogy hazája Avranches- Rouen környékén volt. A XI. század vége felé — 1075 és 1083 között — készült esztergomi Benedictionale szintén francia színezetű, bár bencés vonatkozást nem mutat. 324-