Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

Ezt a három utóbbi szertartáskönyvet bizonyára a hahóti bencésből első zágrábi püspökké lett Duh kapta, mikor 1094-ben elfoglalta hivatalát. Monostora misekönyvet, bencés püspöktársa főpapi Agendát, érseke pedig Benedictionalét ajándékozott neki, s ezek a könyvek azóta is Zágrábban vannak. Ez az eljárás egyébként megfelelt annak a Szt Istvántól származó rendelkezésnek, hogy az új egyházakat a püspökök lássák el liturgikus könyvekkel. A bécsi Nationalbibliothekban őrzött Radon-bibliát a IX. században az arrasi St Vaast-apátság számára készítették. Perikóparendszerét már a XI. század óta használták Magyarországon is. Az Oláhf éle Evangelistarium hazája a liègei egyházmegye volt. A kapcsolat kialakulása könnyen érthető, hisz Liéget már a XI. század óta erős szálak fűzték Magyarországhoz. Szt Lőrincapátságát Szt Richárd szervezte meg; ennek egyik későbbi apátja, Guoboldo vagy Wolbodo kénytelen volt egy időre (1075— 1092) elhagyni kolostorát s eközben Magyarországon is tartózkodott. De emlékezünk arra is, hogy Leduin, korábban arrasi apát, majd bihari püspök miként látogatta meg liègei rokonait s a liègei polgárok hogyan költöztek hazánkba a XI. század közepén. Lehetséges, hogy nemcsak a Radon-bibliát, hanem az Oláh-Evangelistariumot is Leduin hozta magával. A francia bencés liturgiának a magyarra gyakorolt hatását a legvilágosabban mégis a Pray Kódex szemlélteti. Ez a különböző részekből álló, gyűjteményes mű lényegében a XII. század utolsó éveiben (1192—96) készült a boldvai bencés apátság számára. Legfontosabb részének, a misekönyvnek, a Nagy Sacramentarium-nak a forrásai Corbie vagy az arrasi St Vaast apátságába vezetnek. Lehet, hogy a francia mintapéldány Arrasban készült, de Rátold, Corbie apátja (t 986) megvásárolta. A francia és a boldvai példány között természetesen nem gondolunk közvetlen összefüggést. A boldvai bencés másoló előtt bizonyára olyan Magyarországon már használatban levő misekönyv feküdt, mely közelebbi, tán közvetlen kapcsolatban állott a francia misekönyvvel. A pótlólag készített Kis Sacramentarium szintén francia hatás alatt jött létre; a halottak napjának és Szt Maiolus ünnepének feltűnése már Cluny felé mutat. A Naptár szentjeinek névsora vLzont a Sacramentarium Ratoldi-val s még inkább azzal a leningrádi naptárral áll közeli rokonságban, melyet a X. században Arrasban készítettek s onnét került át Corbieba. Am a párizsi St Germain-des-Prés-apátság szerzetesének, Usuardnak a hatása is látható a Naptáron. Usuard a IX. században szerkesztette meg azt a Martyrologiumot, melyet 325-