Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

vallás-erkölcsi vonatkozású, mégis már az esztergomi érsek kizárólagosan egyházi jellegű zsinatokat is tartott. Ezeken a gyűléseken hozott határozatokból látható, hogy a magyar Egyház miként tette magáévá a gregoriánus eszméket, s miként igyekezett azokat megvalósítani. A vallásos élet fejlesztése céljából nagyon jelentős esemény volt aztán az 1083-ban történt hármas szenttéavatás, minek utána Adalbert püspök-vértanún és Zoerard András s Benedek remetéken kívül István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt is szentként tisztelték. László király azonban bencés vonatkozásban is sokat alkotott; ebben a tekintetben is méltó utódja lett Szt Istvánnak. Az ország szinte minden részében új monostorokat létesített: az Alföldön a mogyoródit, Felvidéken a kolosit, Tiszántúlon a szentjobbit, Dunántúlon a bâtait. De abban is követte Szt István példáját, hogy tudatosan kereste a kapcsolatot a kiváló külföldi apátságokkal. így határozta el, hogy monostort épít a délfranciaországi St Gilles bencései számára. St Gilles-apátságban őrizték ugyanis a VIII. század elején meghalt Szt Egyed ereklyéit, minek következtében a XI. században Nyugatnak egyik leghíresebb zarándokhelye lett. A kolostort Cluny szerette volna joghatósága alá vonni, ami VII. Gergely alatt sikerült is. II. Orbán viszont 1091-ben megvédte függetlenségét, minek megőrzésére II. Honórral szemben II. Ince is törekedett. 1132-ben biztosította számára a szabad apátválasztást s Cluny befolyását csak szükség esetére engedélyezte. Miután László király és Szt Gilles apátja, Odiló tárgyalásai eredménnyel végződtek, 1091-ben Somogyvárott megtartották az alapítási ünnepséget, melyen László királyon kívül Odiló apát és Teuzo pápai követ is megjelent. Az alapítólevél értelmében Somogyvár St Gilles filiája lett; a somogyvári francia apátok hűséget és engedelmességet fogadtak St Gilles apátjának s a szerzetesek is, akik több, mint egy évszázadon át szinte kizárólag franciák voltak, St Gillesnek tettek fogadalmat. Hogy Lászlónak ez a somogyvári alapítás volt a legkedvesebb, abból is látszik, hogy először itt temették el. Ezenkívül a montecassinói kapcsolat fölvételére is törekedett László király. Ugyanazon évből, 1091-ből ismerjük ugyanis azt a levelet, mellyel Montecassino bíboros-apátjához, Oderisiushoz fordult és szerzeteseket kért tőle egy magyar apátság benépesítésére. ígérte, hogy Montecassinót St Gilleshez hasonlóan nagy jótéteményekben fogja részesíteni. Hogy érdeklődésére minő választ kapott, nem tudjuk, de biztosra vehetjük, hogy a Montecassinóval való személyes és intézményes kapcsolat megterem309-