Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

tése ez alkalommal sem sikerült, mert nincs tudomásunk arról, hogy az ősmonostor valaha is népesített volna be apátságot Magyarországon. Géza király fia, Álmos herceg tán még Szt László életében alapította Dömöst és Meszest. A XII. században már csak egy királyi monostor létesült: az Álmos fia, II. Béla által alapított földvári. A nemzetségek szakrális központjai az országszerte alapított monostoraik A XI. század folyamán fölépültek azok a királyi apátságok, melyek — Pannonhalmával az élükön — a hazai bencés életet irányították. Mellettük azonban már Szt István óta s még inkább a XII. században egymás után tűntek föl azok az apátságok, melyeket a királyok példájára egyes tekintélyes családok, illetőleg gazdag nemzetségek alapítottak. A társadalmi élet ugyanis akkor még az ősi nemzetségi szervezeten nyugodott. Az ugyanazon őstől származó rokon családokat magába foglaló nemzetségek nemcsak társadalmi, jogi és gazdasági, hanem szakrális egységet is képeztek. Ennek legszebb és legvilágosabb megnyilatkozásai éppen az általuk épített monostorok voltak. A nemzetségek közös vagyonából létesített és megadományozott apátságoknak ők lettek a kegyurai és védelmezői; a monostorok templomai viszont a nemzetségek szent helyeivé váltak. Ott imádkoztak érettük a szerzetesek s ott temették el halottaikat. Az előző fejezetben említett magánalapítású apátságok után a XI. század közepén létesült Százdmonostor, Zselizszentjakab s bizonyára Kaplyonmonostor is. Az elsőt Tisza-menti szállásbirtokán az az Aba-nemzetség építtette, melynek később a kompolti, széplaki, priigyi s esetleg a kávai apátság is köszönhette létét. A nemzetség legnevezetesebb tagjának, Aba Sámuel királynak a sírját az általa alapított sári apátság bencései őrizték. Zselizszentjakabot 1061-ben a Győr-nemzetséghez tartozó Atha vagy Ottho somogyi ispán létesítette Krisztus dicséretére és dicsőségére, Szűz Mária, Szt Jakab s minden szentek tiszteletére és saját lelke üdvére. Apátságával az istentisztelet, a szerzetesi intézmény és a lakosság érdekeit kívánta szolgálni. Ugyanez a nemzetség alapította aztán Lébényt is. A nemzetségi monostorok zöme a XII. században, annak is inkább az első felében keletkezett. A tehetősebb családok és nemzetségek szinte versenyeztek egymással a monostoralapításban. Dunántúlon a Hahót-nemzetség a már említett hahótin kívül a 310-