Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

jutott a pápai trónra. De azt is tudta róla, hogy a kereszténység nagy családjának igazi, gondos atyja, aki fáradságot nem sajnálva siet minden nemes és igaz ügy támogatására. A pápával való kapcsolatot Endre 'minden bizonnyal György kalocsai érsek révén vette föl, aki 1050 őszén hosszabb időt töltött IX. Leó társaságában s részt vett a pápa által vezetett besançoni ünnepségeken és Gellért touli püspök szentté avatásán. Mivel ez utóbbi eseményről szóló korabeli beszámolóban az olvasható, hogy György érseket a touli polgárok követsége — civium legatio — és az apostoli áldás után való vágy vonzotta távoli székhelyéről Toulba, melynek 1026-tól 1048-ig IX. Leó volt a püspöke — föltehető, hogy György érseknek Toullal s annak egykori püspökével, IX. Leó pápával éppenolyan személyes, tán baráti kapcsolata volt, mint Halinard lyoni és Hugó besançoni érseknek. így válik érthetővé a pápának a magyar— német ellentétek megszüntetésére irányuló fáradozása, melynek során 1051 nyarán arra kérte Hugó clunyi apátot, hogy igyekezzék békét közvetíteni a császár és a magyar király között. Az apát ugyanis a császár legbizalmasabb környezetébe tartozott. Ez abból is látható, hogy az uralkodó őt választotta arra, hogy az 1050-ben született fia és majdani utódja, IV. Henrik keresztapja legyen. Bár Hugó minden tőle telhetőt elkövetett, hogy föladatát eredményesen oldja meg és személyesen is tárgyalt az ellenfelekkel, amiért Endre hálás is volt iránta — vállalkozása mégsem sikerült, noha Henrik győzelem nélkül volt kénytelen visszatérni hazájába. Mikor aztán a császár a következő évben újra haddal támadt Magyarországra, IX. Leó — az ügyek vitelét Rómában az említett bencés Halinard érsekre bízva — személyesen sietett a pozsonyi táborba. Mivel a németek hadi vállalkozása akkor sem járt sikerrel, Bajorországban pedig belső viszályok támadtak, III. Henrik a korábbi föltételek mellett már hajlott a békére. Akkor viszont a német helyzetet jól ismerő Endre vonakodott adót fizetni a császárnak, amit a pápa rossz néven is vett tőle. így aztán IX. Leó minden fáradozása ellenére sem került sor békekötésre. Am a császár mégis fölhagyott a további támadásokkal s a magyar király és állam megőrizte függetlenségét. A pápa Pozsonyból Regensburgba ment, ahol ünnepélyesen szentté avatta a város egykori püspökét és a magyarok első hithirdetőjét, a bencés Woljgangot. Ezen háborúk lezajlása után Endre folytatta politikai és egyházi szervező munkáját, amiből bennünket természetszerűleg csak az utóbbi, ott is főleg a szerzetesi vonatkozások érdekelnek. 20' 307