Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

IV. Fejezet • A bencés rend

járt, abból látható, hogy György mint „kalocsai érsek" szerepelt a IX. Leó pápa által végzett besançoni oltárszentelésnél és Gellért touli püspök szentté avatásán 1050/51-ben. A marosvári püspökség élére — miként már említettük — 1030-ban Gellért került. Nemcsak a hittérítés, hanem a káptalan és az egyházmegye megszervezése is az ő föladata lett. Székesegyháza és egyházmegyéje védőszentjéül ugyanazt a Szt Györgyöt választotta, akinek oltalma alatt velencei kolostora is állott. A hazai kultúra külföldi forrásai és közvetítői; Szt Gellért művei, szellemi és írói egyénisége A bencések hithirdetői és egyházszervezői működésének tárgyalása után azt a szellemiséget kívánjuk ismertetni, mely a magyar monostorokban s rajtuk keresztül, a magyar egyházban otthonra talált és idők folyamán kibontakozott. Tudjuk, hogy Szt Wolfgang a híres reichenaui iskola növendéke, majd a trieri káptalani, illetőleg az einsiedelni kolostori iskola mestere volt, aki nemcsak a saját életében, hanem a regensburgi s a többi bajor apátságban is az erény és tudomány harmonikus ápolását igyekezett kialakítani. Szt Adalbert és társa, a Szt István udvarába került csiszolt modorú Radla együtt töltöttek 9 évet az egykori trieri bencés történetíró, majd kievi misszionárius, Adalbert magdeburgi érsek környezetében. Ezen idő alatt a kor legtudósabb német mesterének, a bencés Otriknak az iskolájába jártak. Anasztáz érsek az ezredforduló legkiválóbb római kolostorában, a Szt Elek és Bonifác-apátságban nevelkedett, hol nemcsak aszketikus, hanem jó irodalmi ismereteket is szerzett. Nyilvánvalóan ezért bíráltatta meg vele a Szt Emmerámról szóló régi életrajzot a regensburgi Arnold, melynek tartalmát helyeselte ugyan Anasztáz érsek, szerkezetével és stílusával szemben azonban kifogásokat emelt. Bár Asztrik érsek származását, nevelkedését és műveltségét nem ismerjük, mégis tudjuk, hogy világlátott férfiú volt, aki Szt Adalbert püspök kíséretében Cseh- és Magyarországon kívül nemcsak Rómába jutott el, hanem Francia-, Német- és Lengyelországba is. Könyvkultúra és életismeret tekintetében egyaránt magas fokon állott az a korveyi bencésből hildesheimi kanonokká lett Thancmar, aki Magyarországra költözve megírta Szt István ,,Intelmei"-t és megszerkesztette törvényét — mint azt később látni fogjuk. A szent király munkatársai között egyik legmozgékonyabb szellem, tudományosan legképzettebb egyén, aki irodalmilag is 276-