Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

IV. Fejezet • A bencés rend

teljesítette a király, amikor megalapította a világtól messze fekvő, de a szemlélődő és imádságos életre annyira alkalmas monostort, melyet a niederaltaichiak mintájára Szt Móric tiszte­letére szenteltek. A magyarság többsége az ország nyugati felében, főleg a Du­nántúlon helyezkedett el. Megtérítésüket elsősorban a már em­lített királyi alapítású monostorok lakói végezték. Élükön Szt Adalbert munkatársai, Anasztáz és Asztrik apát állottak. Szt Adalbert köréhez tartoztak még a királyi udvarban mű­ködő Radla és a Tisza-Maros vidékén missziózó querfurti Brú­nó is, kik szintén magdeburgi növendékek voltak s az utóbbi püspökké szentelésben is ott részesült. Működésük részleteiről — sajnos — hallgatnak forrásaink. Bár a magdeburgi missziós központ további hatásáról ugyancsak hiányoznak adataink, azt mégis tudjuk, hogy az ottani Szt Móric apátságnak később is szerepelt egy Antal nevű magyar szerzetese. A magyar hithirdetés munkájában Szt Adalbert tanítványain kívül Szt Wolfgang szerzetesei is részt vettek — ha személy sze­rint nem is tudjuk megnevezni őket. Ezt egyrészt abból követ­keztethetjük, hogy a zárdában nevelt Gizella hercegnőt bizo­nyára több bajor pap és .szerzetes kísérte, mikor a magyar fe­jedelmi udvarba költözött. Másrészt forrásaink ismételten hang­súlyozták, hogy Szt István követei és levelei útján mindenfelé hírül adta, hogy szívesen látja országában a kereszténység apos­tolait. Annak igazolására, hogy ez a törekvés sikeres volt, rá­mutathatunk arra az irodalmilag is alkotó Arnoldra, aki a re­gensburgi St Emmeram-kolostor tagja volt, s aki apátja megbí­zásából 1030 körül hónapokon át Magyarországon tartózkodott. Ezen s a föntebb említett niederaltaichi kolostoron kívül hason­ló kapcsolatot tételezhetünk föl a salzburgi és a tegernseei apát­sággal is, melyek confraternitásuk tagjaként testvérüknek te­kintették Szt Istvánt és Gizella királynét. Szt Gellért Esztergomban, Bakonybélben, Marosvárott; a „fekete magyarok" térítése Szt Adalbert körén és Szt Wolfgang tanítványain kívül még egy személyiségről kell megemlékeznünk, aki szintén kiemel­kedő munkát végzett a magyar kereszténység megalapozásában. Ez Szt Gellért volt, akinek azonban nemcsak hithirdető mun­kássága volt jelentős, hanem műveltsége, irodalmi működése s egész egyénisége tekintetében is erősen kiemelkedett kor- és munkatársai közül. 270-

Next

/
Oldalképek
Tartalom