Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

IV. Fejezet • A bencés rend

hogy segítségével kieszközöljék a püspök visszatérését. így történt, hogy nehéz szívvel, de mégis búcsút mondott kedves kolostorának. Annak légkörét mégsem akarta teljesen nélkülözni. Ezért a Szt Elek és Bonifác 12 szerzetesét magával vitte, élükre Anasztázt állította s székvárosa mellett, Brevnovban kolostort épített számukra, hogy ott aztán — miként Szt Bonifác Fuldában — fáradt lelkét időnként fölüdíthesse. Am érzékeny lelke még így sem tudta elviselni az élet durva, kemény valóságát. Egy, az egyház asylum-jogát megsértő esettel kapcsolatban végleg elvesztette türelmét s így szólt udvari papjának, egykori tanulótársának, Radlának: „Tudd meg, hogy vagy velem jössz, vagy többet engem nem látsz." A több valóságérzékkel megáldott „sapiens" Radla ugyan nem tudta helyeselni püspöke szándékát, az 994-ben (valószínűleg testvérével, Gaudentiusszal és Asztrik nevű papjával) mégis elhagyta Prágát s Róma felé indult. Szt Istvánnal való találkozása; vértanú-halála; tanítványai Magyarországra települnek át Adalbert második római útjának volt egy kitérője, mely bennünket különösképpen érdekel. Akkortájt már kezdett kibontakozni missziós tudata, melynek gyökerei bizonyára magdeburgi tartózkodásáig nyúltak vissza. Űtját ugyanis a püspökségével határos Magyarország felé vette, ahova már korábban is küldött hithirdetőket. A szentéletű püspök érkezésének híre nagy örömöt keltett Krisztus új magyar hívői között. Géza fejedelem udvara élén sietett eléje, tisztelettel fogadta s mindenképpen igyekezett kimutatni nagyrabecsülését és szolgálatkészségét. Rendelkezésére itt is, ott is összegyülekezett a még többé-kevésbé pogány erkölcsű nép s a szent püspök az egyéniségét jellemző lelkesedéssel szinte szakadatlanul hirdette előttük az evangéliumot. Bár hatására sokan megtértek és megkeresztelkedtek — querfurti Brúnó szerint, a kereszténységnek mégis csak árnyékát nyomhatta a magyarság lelkére. Ennél az eredménynél valóban többre kell értékelnünk azt

r melyet a két nagy lélek, Szt Adalbert és Szt István személyes találkozása jelentett a magyar kereszténység számára. A Gondviseléstől történeti hivatás betöltésére kiválasztott Szt István gyermekkora óta keresztény környezetben élt. Első nevelője keresztény édesanyja, Sarolt volt, akinek munkáját az udvari papok folytatták. A vallásin kívül a grammatikai isme264-