Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

IV. Fejezet • A bencés rend

Lehet, hogy — XIII. János magdeburgi állásfoglalásához hasonlóan — VI. Benedek is szabad kezet kívánt biztosítani a pápaságnak az új területek egyházi szervezése tekintetében, de tény, hogy Frigyes salzburgi érsek is szembe szállott Piligrim törekvéseivel. Nem volt hajlandó beleegyezni, hogy érseki tartományát a passaui püspökség kiválásával kisebbítsék — sőt ellenkezőleg: a IX. századi állapotokra való utalással a salzburgi érsekség nevében igényt támasztott a pannóniai területekre. A Rómába terjesztett oklevelek közül a pápa a salzburgiakat fogadta el hiteleseknek s ezek alapján Piligrimnek az érsekségre vonatkozó kérését elutasította. Végül sokat ártott a magyar hittérítés ügyének a II. Ottó császár és II. Henrik bajor herceg között kitört háborúság is, melynek során Piligrim a császárt, Géza pedig a herceget támogatta. így Géza és Piligrim között is megszűnt az a barátságos viszony, mit a térítés érdeke megkívánt volna. De a magyarországi misszió munkája az ellentétek elsimulása után sem nyert újabb lendületet. A császár és a püspök figyelmét akkor már más tervek vették igénybe. A Piligrim-féle hithirdetés így túlságosan is rövid ideig (973— 974) tartott ahhoz, hogy nagyobb eredményeket érhetett volna el. A magyarság tömegei Géza uralkodása alatt megmaradtak ősi pogányságukban. De a megkereszteltek lelki átalakítása sem történhetett meg. Ezt az átmeneti állapotot kitűnően jellemzi a már említett merseburgi püspök, Thietmar egyik följegyzése. E szerint Géza fejedelmet kérdőre vonta püspöke, hogy az igazi Isten mellett miért mutat be áldozatot a pogány isteneknek is? Géza erre önérzetesen azt felelte, hogy elég gazdagnak érzi magát ahhoz, hogy azoknak is adhasson ajándékot. Szt Wolfgang a magyarok térítője, Gizella nevelője A Géza által megindított mozgalomnak mégis korszakos jelentősége lett. A kereszténység elnyerte szabadságát, az országban maradt papok nyíltan végezhették áldásos működésüket. A kereszténység és a magyarság szövetségét tudatosan erősítette aztán Géza családi politikája. Gyermekei mind keresztény házasságot kötöttek. Ezek között a családi kapcsolatok között a legjelentősebb István trónörökös házassága volt, melyet 995-ben vagy 996-ban kötött II. Henrik bajor herceg leányával, Gizellával. Igaz ugyan, hogy ennek hatása csak halála (997) után jelentkezett, Géza mégis ezzel a családi összeköttetéssel nyitotta 259-