Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

IV. Fejezet • A bencés rend

le szemben viszont a Casus sancti Galii szerzője azt is följegyez­te, hogy a templomot, a kolostort s annak pincéjét átkutató magyarok igen kedélyesen évődtek a St Gallenban maradt, kis­sé ütődött szerzetessel, Heribalddal s megírták, hogy a szin­tén st galleni Prumwart — bizonyára más alkalommal — oly sikerrel hirdette köztük az evangéliumot, hogy „királyukkal" együtt sokakat megtérített. S azt is tudjuk, hogy a 954. évi nagy hadjárat során Lotharingiában a gemblouxi bencés, Szt Vikbert apostoli lelkülettel s a vértanúság vágyával fejtegette előt­tük a kereszténység elveit és parancsait. Bizánc térítőkísérlete; a gyula és Hierotheos Ezen önkénytelen, illetőleg alkalomszerű hatások mellett a X. század közepétől fogva már tudatos és tervszerű missiós törek­vésekkel is találkozunk. Az első ilyen térítő kísérletek Bizánc részéről érték a magyarságot. Az ország elfoglalása után főleg a nyugati és a déli határ mentén letelepült törzsek mentek kül­földi harcokra. A bolgár, illetőleg a bizánci birodalmat rendsze­rint a gyula, a horka és Botond törzse háborgatta. A fegyveres szembeszállás helyett Bizánc a magyarokkal szemben is a rég­óta alkalmazott és sokszor bevált eszközhöz folyamodott. A 40­es évek végén bizonyára császári meghívásra jelent meg Bi­záncban a horka törzs félelmes hírű vezére, Vér-Bulcsú és a fejedelmi családhoz tartozó Tormás. Nagy volt az öröm, amikor Vér-Bulcsú hajlandónak mutatkozott a megkeresztelkedésre. Keresztapja — a régi gyakorlat szerint — a császár, a bíborban született Konstantinos lett, aki keresztfiát patríciussá nevezte ki és gazdagon megajándékozta. De a görögök számítása ez eset­ben nem vált be, mert Vér-Bulcsú hamarosan elfelejtette a bi­zánci ceremóniát s régi életmódját változatlanul folytatta mind­addig, míg az augsburgi csatában (955) el nem érte végzete. A görögök azonban ezen sikertelenség után sem adták föl re­ményüket, hogy a magyarokat a kereszténység révén jó szom­szédokká tehetik. Néhány évvel később ugyanis a gyula-törzs feje is megjelent Bizáncban s megkeresztelkedett és hasonló ki­tüntetésekben részesült. Ám amennyire azonos volt a két törzs­fő bizánci szereplése, annyira más lett annak otthoni folytatása. Mielőtt ugyanis a gyula haza indult volna, melléje adták azt a Hierotheos nevű görög papot, akit a bizánci pátriárka püspökké szentelt s megbízott, hogy „Turkia"-t (Magyarországot) a ke­resztény hitre térítse. Ha arra a kérdésre keresünk feleletet, hogy Hierotheos mi­252-

Next

/
Oldalképek
Tartalom