Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet
IV. Fejezet • A bencés rend
le szemben viszont a Casus sancti Galii szerzője azt is följegyezte, hogy a templomot, a kolostort s annak pincéjét átkutató magyarok igen kedélyesen évődtek a St Gallenban maradt, kissé ütődött szerzetessel, Heribalddal s megírták, hogy a szintén st galleni Prumwart — bizonyára más alkalommal — oly sikerrel hirdette köztük az evangéliumot, hogy „királyukkal" együtt sokakat megtérített. S azt is tudjuk, hogy a 954. évi nagy hadjárat során Lotharingiában a gemblouxi bencés, Szt Vikbert apostoli lelkülettel s a vértanúság vágyával fejtegette előttük a kereszténység elveit és parancsait. Bizánc térítőkísérlete; a gyula és Hierotheos Ezen önkénytelen, illetőleg alkalomszerű hatások mellett a X. század közepétől fogva már tudatos és tervszerű missiós törekvésekkel is találkozunk. Az első ilyen térítő kísérletek Bizánc részéről érték a magyarságot. Az ország elfoglalása után főleg a nyugati és a déli határ mentén letelepült törzsek mentek külföldi harcokra. A bolgár, illetőleg a bizánci birodalmat rendszerint a gyula, a horka és Botond törzse háborgatta. A fegyveres szembeszállás helyett Bizánc a magyarokkal szemben is a régóta alkalmazott és sokszor bevált eszközhöz folyamodott. A 40es évek végén bizonyára császári meghívásra jelent meg Bizáncban a horka törzs félelmes hírű vezére, Vér-Bulcsú és a fejedelmi családhoz tartozó Tormás. Nagy volt az öröm, amikor Vér-Bulcsú hajlandónak mutatkozott a megkeresztelkedésre. Keresztapja — a régi gyakorlat szerint — a császár, a bíborban született Konstantinos lett, aki keresztfiát patríciussá nevezte ki és gazdagon megajándékozta. De a görögök számítása ez esetben nem vált be, mert Vér-Bulcsú hamarosan elfelejtette a bizánci ceremóniát s régi életmódját változatlanul folytatta mindaddig, míg az augsburgi csatában (955) el nem érte végzete. A görögök azonban ezen sikertelenség után sem adták föl reményüket, hogy a magyarokat a kereszténység révén jó szomszédokká tehetik. Néhány évvel később ugyanis a gyula-törzs feje is megjelent Bizáncban s megkeresztelkedett és hasonló kitüntetésekben részesült. Ám amennyire azonos volt a két törzsfő bizánci szereplése, annyira más lett annak otthoni folytatása. Mielőtt ugyanis a gyula haza indult volna, melléje adták azt a Hierotheos nevű görög papot, akit a bizánci pátriárka püspökké szentelt s megbízott, hogy „Turkia"-t (Magyarországot) a keresztény hitre térítse. Ha arra a kérdésre keresünk feleletet, hogy Hierotheos mi252-