Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

IV. Fejezet • A bencés rend

ként oldotta meg ezt a rendkívül nagy és fontos föladatát, ak­kor arra kell emlékeznünk, hogy a görög hittérítés inkább egy­házpolitikai, mint vallási ügy volt — azaz a bizánci császár azt tartotta fontosnak, hogy a fejedelmeket nyerje meg a maga val­lása s ezen keresztül a maga politikája számára. Mivel a népek politikai magatartását ezáltal már biztosítottnak tartotta, a tö­megek lelkének vallási, világnézeti és kulturális művelése és át­alakítása alig érdekelte. De nemcsak Bizánc volt ezzel szemben közömbös. Maguk az új vallásra áttért uralkodók sem buzgól­kodtak, hogy új hitük számára népüket megnyerjék. A keresz­tény bolgár és a zsidó kazár fejedelmek másként gondolkoztak hivatásukról, mint a frank Klodwig vagy az angol-szász Ethel­bert király. Ebben a bizánci értelmezésben Hierotheos meg is felelt föl­adatának. A törzsfő — kinek a görög püspök udvari papja lett — komolyan vette kereszténységét. Azóta nem vett részt tá­madó hadjáratokon s felebaráti szeretetének is szép példáját adta a keresztény foglyok kiváltása és fölszabadítása által. Csa­ládja keresztény lett; leánya, Sarolta már az új vallásban ne­velkedett s környezetének sok tagja is megkeresztelkedett — a nép zöme azonban változatlanul megmaradt ősi hitében. Bár a bizánci térítés nyomai még a XI., sőt a XII. században is láthatók, a görög egyház nem tudta megragadni a kínálkozó alkalmat, hogy a magyarságot a keresztény hitre térítse s újabb tagként beillessze a bizánci egyházszervezetbe. A néhány (ma­rosvári, visegrádi, szávaszentdemeteri) kolostort benépesítő ba­zilita szerzetesek a világtól elzárkózva, csupán monasztikus gya­korlataiknak éltek s a hitterjesztő működési teret önkéntele­nül átengedték a római, a bencés szerzetességnek. A magyarság ily körülmények között a keleti helyett a nyugati keresztény­séghez csatlakozott s lelkületét Bizánc helyett Róma szelleme és vallásossága alakította át. Nagy Ottó egyházpolitikája, Magdeburg hivatása A magyar hittérítés sikeres munkája Nagy Ottó császár egy­házpolitikai törekvései szerves részéként indult meg a 70-es évek elején. Ám ennek a munkának fontos előzményei voltak. Tudjuk, hogy Nagy Ottó testvére, Szt Brúnó kölni érsek tá­mogatásával szerencsés összhangba tudta hozni a vallás és a po­litika, az Egyház és a Birodalom érdekeit. Nagy Károly birodal­mi eszméjének örököseként az elveszett, illetőleg a némettől függetlenül szervezkedő nyugati, francia területek helyett kelet 253-

Next

/
Oldalképek
Tartalom