Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

III. Fejezet • A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralom-ra jutása a román javaközépkorban

alakok elhelyezés és kidolgozás tekintetében nagyon hasonlítanak a kódexek mi matúráihoz. Montecassino művészi hagyományaihoz — picturis insignibus et figuris pulcherrimis — csatlakozott a szépérzékkel különlegesen megáldott Desiderius apát. Kár ugyan, hogy az általa épített és díszített montecassinói bazilika festményei nem maradtak ránk, azok témáiról és stílusáról mégis képet alkothatunk magunknak az ugyancsak tőle származó S. Angelo in Formis freskósorozata szemlélése révén. A 60 evangéliumi részletnek kb. fele fönnmaradt s azok Szt Mihály arkangyalt és Szűz Máriát szinte bizánci császár-, illetőleg császárnéként ábrázolják. Az apszis uralkodó alakja Krisztus, körülötte az evangélisták jelképei, a három arkangyal, Szt Benedek és Desiderius apát láthatók. Az ábrázolás módja közeli rokonságot mutat a montecassinói könyvtár XI. századi miniaturáinak bizáncias stílusával. Ezek a mostecassinói festmények hatottak a clunyi apátra, Hugóra is, aki meglátogatta az ősmonostort. Így érthető, hogy az ő bazilikájának főapszisát is Krisztus monumentális alakja díszítette, ebédlőjében pedig az ó- és újszövetség különböző jeleneteit festette meg. Bár ezek is elpusztultak, de megmaradtak a XII. század elejéről származó st savini freskók, melyek főleg szintén a bibliából vették tárgyukat. Az előcsarnokban az Apokalipszisből, a főhajó domború mennyezetének 4 sávjában az ószövetség, a kóruson az evangéliumokból, az alsó templomban Szt Savin és Ciprián életrajzából vett jelenetek láthatók. A könyvfestészet, a miniatúra műtermei és mesterei A könyvfestészet értékes karoling örökség alapján fejlesztette ki a maga sajátos stílusát. A románkori miniatúra — miként az intellektuális kultúra is — a X. század német monostoraiban indult új fejlődésnek. Inkább a rajz pontosságára, mint színes festőiségre törekedtek s a természeti hűségnél fontosabbnak tartották a szimbolikus ábrázolást. A gazdag hagyományokkal rendelkező Reichenau alkotásai között legértékesebb az Egbert trieri érsek (|993) számára készített Egbert-kódex, melynek 52 képén Kerald és Heribert az evangélium, illetőleg az Űr Jézus élete egyes jeleneteit — pl. a betlehemi kisdedek legyilkolását — festette meg. Az ismeretlen monostorban dolgozó Liuthar II. vagy III. Ottó számára készített evangelistariumot, melyben a vasár- és ünnepnapok evangeliumi részleteit, a perikópákat illusztrálta erős temperamentummal. A X. század végére kibon220-