Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

helyettesek által; hogy pedig erre minél hathatósabban sarkalja őket, kötelezővé tette a székes- és társaskáptalanokban egyaránt, ahol még nincs meg, a napi osztalékot, amelyben csak a karimán jelenlevők részesülhetnek; végül a megtámadott hit és erkölcsök védelmére és erősítésére a káptalanokat is sorompóba szólította s megkívánta, hogy a székes- és társasegyházakban, amelyek jelesebb városban vannak, állíttassék fel teológus javadalom, illetve az első üresedésbe jutó javadalmat a püspök örökre e célra rendelje; e javadalom birtokosa köteles a székesegyházban a népnek a Szentírást magyarázni, A lelkiélet fellendítését szolgálta a penitenciárius prebenda, amelyet a Tridentinum szintén szorgalmazott.

1 Káptalanjaink viszonyait összehasonlító európai alapon tanulmányozva mindenekelőtt szembeszökő a külföldi káptalanok sokkal nagyobb száma és jóval népesebb állapota. így pl. a katolikus Németalföld két érseki főmegyéjéhez tartozó 12 székesegyházban a kanonokok, káplánok és javadalmasok stb, száma a 17. sz. elején 500 körül járt, míg a 60 társaskáptalanban kb. 900 pap szolgált Istennek! Igaz, hogy ezek a nagy számok idő folyamán csökkentek, de még akkor is messze felülmúlták a mieinket. Pedig nem egy belga egyházmegyének ugyancsak sokat kellett szenvednie a háború és a szomszédos protestánsok miatt. Az örökös tartományok és a délnémet vidék püspökségeiben már nem találjuk meg az említett nagy kereteket, de még itt is a legnagyobb rész megüti a magyarországi átlagot, sőt nem egy messze fölülmúlja. Minden káptalannak itt is megvan a maga 10—12 kanonokja, az olmützinek ellenben 30, az augsburginak 40, a regensburgínak 24 kanonokja s még 12—15 káplánja és javadalmasa volt. Ezenkívül több társasegyház is volt, mint nálunk,

3 Hazai viszonyaink közepette az esztergomi és a zágrábi egyházmegye dicsekedhetik a legnagyobb számú káptalani klérussal, Nagyszombatban 24 kanonok szolgált, a zágrábi székesegyházban 32, bár a szám időközben kisebb változásoknak volt alávetve. A szerémi püspökség egészen különálló a maga nemében: sem székesegyháza, sem káptalana, sem szemináriuma nem volt. A török elől elmenekült modrusi káptalan viszont nyolc helyen volt szétszórva és kis létszámú társaskáptalanokból állt, még jóval a török kiűzése után is. A széttagolással keletkezett új egyházmegyék kanonokjainak száma csak hat volt. II. József pedig minden püspöki székesegyháznak csak nyolc kanonokot engedélyezett. Ez természetesen csupán átmeneti helyzet volt, A magyarországi káptalanokban átlag négy méltósággal (dignitas) találkozunk, ezek a prépost, olvasó-, éneklő- és őrkanonok, A kanonokok mellett rendszerint még csak egy-két karkáplán működött. A külföldön néhol oly nagyszámú egyéb székesegy1 Sess. VI. 4, XXIV. 12, XXI. 3, V. 1, XXIV. 8, valamennyi de reí. a Pasture i. m. 235, Paquay i. m. 31 32, 71—72, 128—30, 155—56. stb. Schmidlin i. m. I. 19, 35, 133, 168. II. 33, 73, 101. A német és osztrák adatok a 16. sz. végére és a 17. elejére értendők.