Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

immár tizenhét év telt el. Gr, Esterházy Pál pécsi püspök 1781. jún. 14-i levelében jelenti a Kongregációnak, hogy rövidesen vizitálni fogja a székesegyházat és a káptalant, ami már emberemlékezet óta nem történt meg, Vác 1761-í relációjából tudjuk, hogy az utolsó általános egyházlátogatás 1744—46-ban volt. Az új látogatást az egyházmegyének a székhelytől messzebb fekvő helyein kezdte meg gr, Eszterházy Károly főpásztor. Rudnay Sándor 1819-i erdélyi jelentésében azt mondja, hogy elődei koruk s egyéb akadályok miatt több mint harminc éve nem jutottak el az egyházmegye távolabbi helyeire. 0 maga 1817-től 1819-ig, három év alatt — inaudito hactenus exemplo — elvégezte.

1 A püspököknek a vizitáció végzésénél az anyagi viszonyokra is tekintettel kellett lenniök, egyrészt sajátmaguk érdekében, másrészt a nép illetve plébánosok miatt, Rudnaynak 1819-es erdélyi jelentése fogalmat ad nekünk arról, mibe került a főpásztornak az egyházlátogatás, A háromévi általános vizitációra kereken 20,000 frtot költött. De figyelembe kellett vennie a látogató püspöknek a nép és pap anyagi körülményeit is, Forgách Pál gr, nagyváradi püspök 1754-ben egész megyéjét végigvizitáltatta főespereseivel, csak a békési esperességet nem, mivel azt előde látogatta, tekintve a megterhelést, amit ilyenkor a még oly szerény ellátás is a szegény népre mér.

2 A székesfehérvári püspöknek, Mílassín Miklósnak jelentéséből láthatjuk, hogy anyagi szempontból a leggondtalanabb időt választotta ki, amikor 1795-ben — mivel nagy volt az ínség — csak aratás után indult körútjára. Bőle András szombathelyi püspöknek az volt az elve, hogy évenkint a népnek legmegfelelőbb időben vizitáljon,

3 A püspökök az egyházlátogatás idejét természetesen felhasználták a bérmálásra.

4 Barkóczy László székesfehérvári püspök alaposan felkészülve fogott hozzá az egyházmegye látogatásához: mindjárt kormányzása elején tájékoztatást kért lelkészeitől a plébániákra és fíliákra vonatkozóan, s így nyert tudása alapján végezte el körútját.

5 A püspöki vizitáció lefolyása az 1817-i szombathelyi jelentés szerint a következő volt. Minden plébániatemplomban a püspök a Pontificale Romanum szerint először a halottaknak megadta a feloldozást, azután áldást osztott a népnek, beszélt hozzá és kifejtette a fő hitigazságokat. Ezután az oltárszekrényen kezdve hozzáfogott a vizsgálathoz. Majd az előkészülteket megbérmálta, s a gyermekeket hittanból vizsgáztatta. Mindezek után a püspök összehíva a nép tekintélyesebbjeít a plébános jelenlétében érdeklődött az ő kötelességteljesítése és anyagi viszonyai után, megadta az esetleg szükséges figyelmeztetéseket, megnézte a plébánostól vezetett könyveket, eligazította a 1 141, 179, 264, 131. 1. 2 133. és 288. 1. 3 Székesfehérvár 1795 és Szombathely 1838. L. a 224. és 248. 1. 4 De ezt kifejezetten ritkán említik a jelentések, pl. Veszprém 1769, 324. 1., Szepes 1780, 206. 1. és Szombathely 1781. 233.1. 5 Székesfehérvár 1842. 229. 1.