Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

s ámbár, mint láttuk, szigorúan nem volt kötelező, a XIII. és XIV, Benedek rendelkezései szerinti megszervezést óhajtotta,

1 A trienti zsinat az egyházi élet megújítása érdekében a gyökérig nyúlt le, s a szemináriumokban az újkori egyházfegyelemnek és lelkipásztorkodásnak alapjait vetette meg. Ennek az intézménynek megalkotásával egyrészt emelni akarta a papság műveltségét, másrészt — okulva a 15, és 16. sz. egyetemeken tanuló klerikusainak viselkedésén — a tant és az életet összhangba akarta hozni, nemcsak ismereteket, hanem erkölcsöt is adni, a szó igazi értelmében papokat akart nevelni."' A XXIII, ülésen (de ref. c. 18.) hozta meg a zsinat nagyfontosságú határozatát. Elrendelte, hogy minden püspök állítson fel egyházmegyéjében szemináriumot, amelyben kora gyermekségüktől (12 éves koruktól) fogva neveltesse a papi pályára növendékeit, A kispapok rögtön kapják meg a hajkoronát, s viseljenek mindig papi ruhát. Tanulmányul a zsinat a grammatikát, éneket, egyházi komputust, a szabad művészetek egyéb ágait, a Szentírást, egyházi könyveket, homilíákat, a szentségkiszolgáltatás módját s az egyházi szertartásokat írta elő. A lelkiélet ápolása céljából megkívánta a napi szentmisehallgatást, a legalább havokinti gyónást s a gyóntató ítélete szerinti áldozást, továbbá sürgette az istentiszteletnél való segédkezést, A költségek fedezésére megengedi a zsinat az összes javadalmasok megadóztatását. A püspök elsősorban szegény gyermekeket vegyen fel, s ezek ingyenes eltartásban részesüljenek, míg a gazdagok fizessenek, A szemináriumot a püspök két bizottság segítségével kormányozza: a két kanonokból és két székvárosbeli papból álló, részben a papság által választott bizottság a vagyoni ügyekkel foglalkozik ; a két idősebb, tapasztaltabb s a püspöktől kiválasztott kanonokból álló bizottság tanácsával pedig az összes szellemi ügyek intézésénél él az egyházfő. Ha egy egyházmegye nem képes szeminárium felállítására, akkor több tartson föl közösen egyet,

3 A Tridentínum rendelkezésének megvalósítása legkönnyebben és leggyorsabban Olasz- és Spanyolországban ment, Németországban a megindulás nehezebb, de még a 16, században sok egyházmegyében felállítják a szemináriumot. Franciaországban a kezdet sok nehézséggel járt a parlament és a közvélemény részéről a trienti zsinattal szemben megnyilvánult ellenkezés miatt, de a 17, sz, bő kárpótlást nyújtott: sehol sem keletkezett rövid idő alatt annyi papnevelő intézet, mint itt. A Belgium északkeleti részén fekvő, protestánsokkal szomszédos és részben tőlük lakott püspökségekben, a többi belga egyházmegyével ellentétben, a 16, i Szepes 1793-as referátum, Besztercebánya 1805-ről szóló referátum, Zágráb 1816-ról referátum, Szatmár 1848-ról készült referátum. L. a 219, 70, 349 202. 1. s y. ö. Mihályfi, A papnevelés története és elmélete. I. Bpest, 1896.74—75, a Mihályfi i. m. 128—29.