Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

században még csak kísérlet sem történt szeminárium felállítására.

1 Magyarországon, amelynek szomorú kül- és belpolitikai helyzetét e téren is nem lehet elég nyomatékosan hangsúlyozni, a megindulás gyors és biztató: Oláh Miklós 1566-ban állítja fel az első szemináriumot, a nagyszombatit; s így csak két évvel maradtunk hátra a Németbirodalom mögött, amelyben az első papnövelde, az eichstätti 1564-ben keletkezett, Franciaországot pedig hat évvel meg is előztük. De ezután a zágrábi szeminárium (1574) s ugyanezen püspökség bécsi kollégiumának felállításán kívül két nemzedéken át, a Pázmáneum megalapításáig (1624) nem történt semmi e téren, Minthogy közben a nagyszombati szeminárium is egyideig szünetelt, ebben a korban a magyarok számára 1580-ban pápai akarattal megnyitott római Collegium Germanico-Hungaricum (S. Apollinaris) gondviselésszerű szerepet töltött be.

2 A Tridentinumnak megfelelő gyermek-szemináriumok igazi megalapítója Borromei Sz. Károly. Míg e kisszemináriumok Olasz-, Franciaországban és Belgiumban megvalósultak és fennmaradtak, addig német területen és hazánkban nem terjedtek el. Csak Lósy alapított kisszemináriumot Pozsonyban. Nálunk a 17. és 18. században részben pótolták őket a jezsuita gimnáziumok és a Máriakongregációk. A Szentszék ismételten sürgette a magyar püspököket, különösen a 19. században, hogy a szemináriumban az alsóbb tanfolyamokat is honosítsák meg, mert féltette az állami iskoláktól a papnak készülő fiatalság lelkét. Ennek ellenére még ama néhány helyen is, ahol kisszeminárium létesült, ott sem a trienti előírás szerint, hanem csak 14—16 éves kortól nevelték a jelentkezőket,

3 A trienti zsinat a papnöveldék felállításával kapcsolatban megadta ugyan a püspököknek a jogot, hogy a klérust megadóztassák, de ez sok nehézséggel járt. Ezért a legtöbb szeminárium nem is keletkezett ily módon, hanem pápák, püspökök, fejedelmek alapítványaiból. Nálunk a püspökök áldoztak legtöbbet a szemináriumok létesítésére, II. Ferdinánd a püspöki hagyaték felét le is kötötte papnevelő intézetek alapítására. (1625.) A püspökökön kívül még a kanonokok is nem egy helyen sokkal hozzájárultak a szemináriumi alap kialakulásához. Az egyházmegyei papság is adakozott a papnöveldék céljaira, de nem a Tridentinumtól emlí1 Mihályfi i. m. 131—36, 138—39. V. ö. Benoit i. m. 510.— Pasture i. m. 189. 2 Mihályfi i. m. 183, 132, 138. — Steinhuber, Geschichte des Collegium Germanicum Hungaricum in Rom. I. Freiburg i. Br. 1895. 142—43, 325, 457. — A 16. sz. végén Kassán felállítandó, Speciani prágai nuncius által sürgetett hatalmas szemináriumra nézve 1. Tóth László, A kassai székesegyház rekatolizálása. Századok, 1932. 487. s Mihályfi i. m. 169, 144,213,242—43,388. — Faragó, A csanádi kisebb papnevelde története. Temesvár, 1925.71—74. — Pasture i. m. 173. — Vác 1830ról készült referátum, 1836-os referátum és 1842-es felelet; Csanád 1848-i felelet. L. a 282, 285, 286, 90. 1. — Zágrábban a 18. században grammatikát tanuló ifjakat is felvettek, s ezeknek belépéskor 200 frtot kellett fizetniök. Zágráb 1794. 344.1.