Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

dolgok megvetésének és megszentségtelenítésének veszélye miatt, A kat. szegényházak ne fogadjanak el másvallásúakat, vagy legalább is a katolikusok legyenek tőlük elkülönítve. A világi hatóságok megnyerése érdekében iparkodjék az uralkodó támogatását megszerezni. Űj női kolostor alapítása és az Oltáriszentség Társulatának fölállítása stb. mint az előterjesztésben. Esztergomi Érsekség. Pozsony, 1598. aug. 15. Kutassy János eszt érsek megbízólevele Diotaleníus Ferenc sági prépost és Győri Márton (Martinus Jauriensís) vasvári kanonok részére a límina elvégzésére. Hátán: Strigonien. exhibiti per D. Diotaleun procuratorem die 8. Februarii 1600. Utóbbi keltezés fontos a következő jelentés benyújtásának idejére nézve. Ugyancsak a hátlapon: Obtinuit archiepíscopatum sex ab hinc mensibus. Exped. die 20. Julii 1600. [A 497. és 498. jelzésű iveken.] 1598—1600. Diotaleníus Ferenc sági prépost jelentése Kutassy János esztergomi érsek megbízásából.

1 Ecclesia Archiepiscopatus Strigoniensis in Regno Hungáriáé, quae a vigintí quinque annis

2 vacavit, Dei benignitate recuperata ex manibus ínfídelíum superíoribus annis, Ecclesia habet pro suo pastore Rmum Dominum Joannem Kutassy, qui pro nunc, (sicut et sui praedecessores) una cum capitulo a tempore, quo ab ínfídelibus Ecclesia praedicta fuit occupata, resídet Tyrnaviae. Habet viginti quattuor canonicos, inter quos quattuor sunt dignitates, videli1 E jelentés a 496. jelzésű íven olvasható. Évszám nincs rajta. A tőlünk közölt kettő a lehetőség két határát jelenti. — A Congregatio Concilii levéltárában őrzött valamennyi esztergomi reláció magyarnyelvű kivonatát adja Huszár Elemér, A visitatio liminum c. tanulmányában (Hittud. Folyóirat 1904. és különlenyomat, mi az utóbbit használtuk) a 78—92. lapokon, több hibával és pontatlansággal. Ugyanő hozza id. műve függelékében a három legfontosabb esztergomi jelentést eredeti szövegben. (1650, 1676, 1825.) Az 1676-os jelentésben a helynevek közlése igen hibás. Történészeink ezt a három terjedelmes és rendkívül érdekes jelentést csodálatos módon figyelmen kívül hagyták. Csak Meszlényi Antal használta föl a Concilii levéltárában végzett kutatásai alapján érdemlegesen az utolsó két relációt; Szelepcsényiét a Sz. István Akadémián tartott felolvasásában (1931), Rudnayét Az esztergomi főegyházmegye a reformkor elején c. cikkében. (Kat. Szemle 1932.) De Huszár művét ő sem idézi. Pázmány 1621, 1628 és 1636-os jelentéseit eredetiben közli Hanuy Ferenc, Pázmány Péter összegyűjtött levelei c. forráskiadvány I. és II. kötetében. Ezért e helyütt csupán a teljes szövegükben még meg nem jelent Kutassy- és Lósy-féle relációt hozzuk. s Valójában 23 évig, 1573-1596.