Balogh Dorottya: Reklám és marketing a dualizmus korában - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 2. (Gyula, 2010)

ja a figyelemfelkeltés, a másik árutól való megkülönböztetés volt. A görög kereskedők a Kr. e. IV. században címkékkel látták el boraikat, hogy ezzel is felismerhetővé, különbbé tegyék termékeiket. Az ókorban már ismert volt, de a középkor századaiban vált általánossá a cégérek használata. A cégér német eredetű szó - mutatót jelent -, célja a tájékoztatás és figyelemfelkeltés. Utcai jelvényként reklámozott valamely árut, vagy mesterséget. A cégérek ma is reneszánszukat élik, hiszen egyfajta értéket is közvetítenek: akik ezzel reklámoznak, azok hagyományőrzést, folytonosságot és minőséget is kívánnak sugározni leendő fogyasztóik felé.

A könyvnyomtatás megjelenésével addig ismeretlen dimenziók nyíltak meg a reklámozás területén is. A XV század közepétől az új terméket, a könyvet, az írott szó népszerűsítésére használták. Az újsághirdetések a XVII. században indultak hódító útjukra. A reklám kifejezés a mai értelemben a XIX. század első felétől használatos. Latin eredetű szó, jelentése: hangosan ellentmond, nyilvánossá tesz, harsányan kiabál. A cégér, az utcai hirdetés helyét az idők folyamán egyre inkább átvette a plakát, amely megjelenése óta az egyik legnépszerűbb, nyilvános téren elhelyezett reklámhordozó.

Az Első Bécsi Teakereskedés új termékének, a 250 grammos kakaónak a bevezetése (1910 körüli hirdetés)

4