Balogh Dorottya: Reklám és marketing a dualizmus korában - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 2. (Gyula, 2010)

A REKLÁM TÖMEGES MEGJELENÉSÉNEK KORA - A SAJTÓ, MINTA REKLÁM LEGFŐBB HORDOZÓJA A dualizmus idején, az alkotmányos kormányzás helyre- állítását követően kibontakozó törvényalkotó munka so­rán, a parlament elhárította a tőkés átalakulás és a polgári társadalomfejlődés kiteljesedését gátló akadályok nagyobb részét, majd a változásokkal párhuzamosan megteremtette az új típusú fejlődés jogi kereteit. Gazdaságtörténészek sze­rint ez Magyarország egyik leginkább prosperáló időszaka volt. Korszakunkban számos máig ható eredmény született: látványosan fejlődtek a települések, korszerűsödött és dif­ferenciálódott az ipar, hatékonyabbá vált a mezőgazdasági termelés, modernizálódott a közlekedés és az értékesítés. Ebben a csaknem öt évtizedig tartó korszakban nemcsak a reklám jelentősége nőtt meg, hanem a reklámhordozók sze­repe is felértékelődött. A sok ember számára hozzáférhető írott média lett az első számú reklámhordozó, írásunkban a számos megyei újság közül az egyik legrégibb, 1869-től megjelenő lapot tesszük elemzés tárgyává. Ügy vél­jük, az egyes lapszámok statisztikai vizsgálatával teljes és ob­jektív képet kaphatunk a marketing hőskoráról. A megyei közélet egyik fontos orgánuma a Gyulán megjelenő Békés című hetilap volt. A lap életében a kezdetektől fontos szere­pet játszottak a hirdetések. A reklámokból nemcsak az érté­kesítés fejlődését, a rábeszélés egyre árnyaltabbá válását kö­vethetjük nyomon, hanem a város, a megye életét és társa­dalmi mozgását is. A Békés két évfolyamát (1888. és 1900.) vettük górcső alá, s a hirdetéseket kategorizálva, statisztika­ilag vizsgálva próbálunk képet festeni a megyei szolgáltató- ipar, az iparosság s a hirdetéskultúra fejlődéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom