Héjja Julianna Erika: Háztartásvezetési fortélyok kezdőknek - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 1. (Gyula, 2010)

bi 50 üveget töltött meg, de csaknem valamennyi penészed- ni kezdett. A cseresznye közül szerencsére csak egyetlenegy romlott meg, pedig 90-nél több befőttjük lett belőle. Két nagy üveg uborkát, két iccés üvegben felvágott paprikát, valamint paszulyt, sóskát tettek be, már csak a som hiányzott. A lekvárok és a szósznak valók is elkészültek. Irén a tarhonyagyúrást - 10 kiló lisztből és 28 tojásból - a szakácsnőre bízta.

A szüretelést október elejére fejezték be, s bár elég szőlőt akasztottak fel télire, a rossz termésű gyümölcs korán rothadásnak indult a kamrában. A káposzta betevés október közepétől decemberig húzódhatott, majd a birsalma feldolgozása következett, ami rendszerint novemberre esett. Tettek be birsalmát sajtnak és üvegbe is, a gyümölcs héjából és kocsányából zselét készítettek. „A szappant kifőzettem - számolt be a görbersdorfiaknak Irén egy további munkafolyamatról három szép tábla lett belőle, a zsiradék már tele volt pondróval, s ideje volt, hogy túladjak rajtok.”

A befőzés mellett ősszel sok feladat adódott a termény-betakarítás körül is. Irén a szétválogatott burgonyát Tóth Julcsa tanácsára előbb a padlásra, később a pincébe vitette, továbbá télire szánt élelmiszert tartósítottak, még az eredetileg csomagküldésre fenntartott ládákat is a gazdag babterméssel töltötték meg. A korán jött hideg miatt Irén már októberben fel- rakatatta a téli spájzablakokat.

Ladies György 1887 januári megállapítása szerint Irén jó gazdasszonynak bizonyult, keveset alkalmatlankodott és - kezdetben legalábbis - nem sokat költött. A spórolás jobbára az atyai előrelátásból adódott, Irén ugyanis csak 5 vagy 10 forintjával jutott hozzá havi pénzéhez. Néhány hónap elteltével azonban változott a helyzet: „Tata mindig azt mondja, hogy sokat költők, magam is átlátom, hogy szörnyen megy tőlem a pénz - konstatálta maga Irén is -, de hát nem tehetek róla!”

16