Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Sáfár Gyula: „Ne kívánd felebarátod házát” - A Békés megyei zsidó vagyon sorsa 1944-ben
1944 júniusában a békési csendőrség 14 személytől foglalt le bűnjelként kihágási ügyben zsidó ingóságokat. Ok valószínűleg olyan keresztények voltak, akik megőrzésre vettek át vagyontárgyakat. Látható, hogy a hatóságoknak komoly nehézséget okozott a zsidó vagyon őrzése és leltározása. Ugyanakkor a keresztény társadalom igen élénk érdeklődést mutatott a zsidó vagyon iránt. Hamar elkezdődött a hátrahagyott lakások, üzletek, vagyontárgyak hivatalos úton való kiigénylése. Orosházán már 1944. április 28-án igénylést nyújtottak be, de a kérést ekkor még nem teljesítették.40 Különösen a lakások iránt volt nagy a kereslet. A hadsereg, a csendőrség, a közigazgatási hatóságok között megindult a versengés a lakásokért. Hivatalosan a köztisztviselők, kibombázottak, hadirokkantak, frontharcosok soron kívüli elbánásban részesülhettek.41 Gyulán a német katonai egységeket is a hátrahagyott zsidó lakásokba helyezték el. Ricsóy-Uhlyarik Béla debreceni hadműveleti kormánybiztos 1944. május 31-én rendelkezett, a német alakulatok beszállásolása a gettóba szállított zsidók elhagyott lakásaiba tárgyában. Tudomására jutott ugyanis, hogy a helyi hatóságok halogatják a lakások átadását, arra hivatkozva, hogy a zsidó ingóságok leltározása még nem történt meg, ugyanakkor felhívta az alispán és a polgármester figyelmét, hogy a német szállásigényeket a lehető leggyorsabban elégítsék ki. Utasítása szerint a „hátrahagyott bútorzatot jól elzárható szobában helyezzék el és az üresen maradt lakrészeket - berendezés nélkül - bocsássák a szállásigénylők rendelkezésére, annál is inkább, hogy a keresztény lakások lehetőleg mentesüljenek a beszállásolások alól”.42 A Békésvármegyei Vitézi Szék már 1944. május 9-én kérvényt nyújtott be Székács István főispánhoz, miszerint „mihelyt a gyulai zs. házak, melyek jelenleg zárolva vannak, hasznosításra, illetve igénybevételi kiutalásra kerülnek: a Czinczár Dezső, Gyula, Horthy Miklós u. 5. sz. [alatti] házát Békésvármegye Székkapitányságának »vitézi székházul« kiutalni méltóztassék”. A szóban forgó ingatlant akkor német alakulat használta, ennek ellenére a székkapitány elsőbbségi igényét a házra bejelentette. Korossy Albert polgármester jelezte, hogy a kérelem ellen semmiféle észrevételt nem tesz és amint lehetőség nyílik rá, az épületet a vitézi szék számára kiutalja.43 Orosházán a magyar honvédség mutatott érdeklődést a zsidó lakások iránt. A debreceni 6. honvéd kerületi parancsnokság következőképpen utasította az orosházi állomásparancsnokságot. „Az illetékes polgári hatósággal haladéktalanul lépjen összeköttetésbe az irányban, hogy a megürülő zsidó lakások elsősorban a honvédségi egyének lakásszükségleteinek fedezésére biztosíttassanak és, hogy az utóbbi időben az albérleti szobákért kért 40 Balogh, 2007. 51-52. 41 Ungváry, 2008. 308. 42 MNLBéMLV. 173. (MMI) 15102/1944. 43 MNL BéML V. 173. (MMI) 12224/1944.; MNL BéML IV. 417. b. 4021/1944. 94