Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
K. Cseh Edit: Egy katolikus a holokausztban - Gáli Géza tüdőszanatóriumifőorvos és családja története
Lukács György nem csalódott a fiatal orvosban, és annak háború alatti fáradhatatlan munkálkodását két kitüntetés támogatásával is méltatta. 1915-ben vöröskeresztes hadi kitüntetést (hadi díszítményes II. osztályú vöröskereszt tiszteletjelvényt), 1918-ban, a tüdővész elleni küzdelemben kifejtett „önzetlen és kiválóan eredményes működése elismeréséül”, a Ferenc József Rend lovagkeresztjét kapta meg Gáli.12 A fiatal orvos a Tanácsköztársaság alatt kegyvesztett lett, igazgatói pozícióját is megvonták, de a kommün elmúltával ismét visszakerült a szanatórium élére. A 20. század magyar népbetegsége a tbc, a „morbus hungaricus”, a múlt század elején a halálozások 25 százalékát okozta. A betegség elleni küzdelem egyik kiemelkedő, nemzetközi szaktekintélyt is kivívó alakja Gáli Géza volt. Nevéhez fűződik a gyulai tüdőbeteg gondozó megalapítása, lényegében a tüdőszűrés, a megelőzés bevezetése a régióban. A gondozó az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) és a szanatórium közös intézménye volt, 1928. február 29-én kezdte meg működését. Modern technikai felszerelését és a szakmai munkát — amelyben Gálin kívül a vészkorszak idején szintén üldözött Sebők Lóránd és más kollégák is részt vettek — a szanatórium biztosította. A gondozó hathatós szerepet játszott a betegség korai felismerésében, mivel a gyulai járás és Gyula város iskoláskorú gyermekeinek szűrését, és a kiszűrt gyermekek gyógyítását is elvégezte.13 Munkásságát széles körű elismerés övezte. 1933-ban a Békés című újság egyik tudósítása szerint Varga Gyula polgármester mondott köszönetét a megelőzésben és gyógyításban végzett „odaadó és produktív tevékenységéért”.14 A kutatási eredményekkel hazai és külföldi szakmai konferenciákon is nagy sikerrel szerepelt Gáli. 1936-ban kitüntető meghívást kapott a cambridge-i tuberkulózis kongresszusra, ahol a világ legkiválóbb tbc-specialistái gyűltek össze tudományos vitára. Az ezt hírül adó tudósító a Békés újságban így méltatta Gálit: „... vezetői munkájával nemcsak az intézetnek szerzett hírnevet, hanem tudományos, szakirodalmi munkásságával önmagának is. Neve a külföldi szakkörökben is jól ismert, tudományos dolgozatai a külföld legtekintélyesebb folyóirataiban látnak napvilágot.”15 Publikált az Orvosképzés, a Magyar Kórház című szakfolyóiratokban, tagja volt az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottságának, szerkesztőbizottsági tagja a Tuberkulózis elleni küzdelem című tudományos és szociális orvosi havi folyóiratnak. Az orvos útja címmel 1934-ben, a Pfeifer Ferdinánd Nemzeti Könyvkereskedés 12 MNL BéML IV. B. 401. Békés vármegye főispánjának iratai 1915/3680., 1918/828. 13 Békés, 1926. március 8. 2.; Scherer, 1938. II. kötet 405. 14 Békés, 1933. május 28. 1. 15 Békés, 1936. május 8. 1—2. 8o
