Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

K. Cseh Edit: Egy katolikus a holokausztban - Gáli Géza tüdőszanatóriumifőorvos és családja története

jelentette meg egy önálló kiadványát. Művelt, olvasott, európai látókörű volt, aki ritkán, de annál nagyobb súllyal szólalt meg a helyi sajtóban, a Békés című újságban.16

Felelősségteljes polgárként bekapcsolódott a megyeszékhely politikai-szellemi életébe. A konzervatív, nemzeti érzelmű, értékorientált Gáli 1926-ban, megalakulásakor csatlakozott egy legitimista szervezethez, a Habsburg-ház jogfolytonosságát hirdető Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségéhez. A gyulai fiók az alapításkor - és ebben a legitimista Lukács Györgynek is nagy szerepe volt — kilencven rendes tagot számolt, köztük nyolc zsidó személyt. A válaszmányi tagok között hármat találunk, Gáli mellett Bálint Imrét és Reisner Artúrt. A nyolc tagból ketten még a háború előtt meghaltak, egy ember, Bálint Imre műszaki főtanácsos túlélte az üldöztetést, ám öten a holokauszt áldozatai lettek.17

Gáli Géza kapcsolatban állt a Bethlen István egykori miniszterelnök által alapított Magyar Szemle Társasággal, amely a Magyar Szemle című folyóirat kiadója is volt. Az újság 1927 és 1944 között jelent meg, Szekfű Gyula történész, majd Eckhardt Sándor irodalomtörténész szerkesztette. A Magyar Szemle az ország korszerűsítésének és reformjának, a nemzeti és az európai gondolat egyesítésének, és a politikai középútnak kötelezte el magát. Konzervatív, értékorientált, de nyitott szellemiségű kiadvány volt. Ez a szemlélet teljes mértékben egyezett Gáli világról alkotott nézeteivel, ideológiai elkötelezettségével, magyarságtudatával.18

Gáli Géza Apor Vilmos apátplébánossal annak gyulai szolgálata idején mély, baráti kapcsolatot ápolt. Ebben minden bizonnyal nagy szerepet játszott konzervatív elkötelezettségük, értékrendjük, világról vallott nézeteik és szociális érzékenységük hasonlósága. A plébános gyakran látogatott ki a szanatóriumba. 1926. december 18-án szentelte fel lisieux-i Szent Teréz tiszteletére az intézmény kápolnáját, amelynek felállításában Gálinak is nagy szerepe volt. A szanatóriumban 1926-tól önálló lelkészség működött.19 Apor Vilmos püspökké szentelése után Győrbe távozott, de a kapcsolatot továbbra is tartották. 1944-ben felajánlotta segítségét a családnak, de az nem élt vele, mivel, ahogy Gáli Géza fogalmazott, őt annyian ismerik, hogy Aport is nehéz helyzetbe hozná a bújtatással.

Gáliék egészen 1944 áprilisáig bizonyos védettséget élveztek, a családfőt meghagyták igazgatói pozíciójában, de mentességet nem kaptak. A szanatóriumi lakást április 20-a után el kellett hagyniuk. Gáliné leánytestvérének családja, Készt

16 Lásd többek között: Dr. Gáli Géza: A tüdőbeteggondozó intézet, a panama, az embervédelmi kiállítás és a newbury-i csata. Békés, 1926. július 14. 2—3.

17 Békés, 1926. június 12. 1.; Békés, 1926. szeptember 22. 1—2.

18 A Magyar Szemle Társaság iratai. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár 7/640, 1933-1933. http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/kezirattar/fond/5236/54d2Pfn

... (Letöltve: 2014. 04. 27.)

19 Békés, 1926. december 18. 3.; Erdmann-Merényi-Metzger, 2000. 50.

8i