Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
K. Cseh Edit: Egy katolikus a holokausztban - Gáli Géza tüdőszanatóriumifőorvos és családja története
Szakmai, vezetői kvalitásai, széles körű tájékozottsága, műveltsége a helyi társadalmi-politikai elit elismert, tiszteletre méltó tagjává tette. A haláltábort túlélő fia, Gáli József neve jóval ismertebbé vált. Az 1956-os forradalom egyik neves résztvevője volt, akit a hírhedt Tóth Ilona-perben többekkel együtt halálra ítéltek. A nagy nemzetközi felháborodást kiváltó ítéletet végül megváltoztatták, így ő, Obersovszky Gyulával együtt kegyelmet kapott.8 A Gáli házaspár és három gyermeke 1935-ben, illetve 1937-ben tért át a katolikus hitre.9 A zsidó tradícióktól eltávolodtak, így az áttérés a tudatos asszimilációs stratégia utolsó, befejező lépését jelentette számukra. Gáli Géza Szabadkán született. Édesapja Gáli Adolf (a család a Goldstein névről magyarosított, tehát az asszimiláció folyamata már itt elkezdődött), városi építészmérnök, édesanyja Schossberger Gizella volt. Gáli Adolf a gyulai zsidó temetőben nyugszik. Fia gimnáziumi tanulmányait a szabadkai főgimnáziumban végezte, egyetemi tanulmányait a pesti egyetem orvosi karán. Diplomáját 1909- ben kapta meg, ezt követően segéd- és alorvosként a Szent László és a Szent István kórházak belgyógyászati osztályain dolgozott. Mentora Benedikt Henrik profesz- szor, a korabeli Magyarország egyik legkiemelkedőbb belgyógyásza, Korányi Frigyes kiváló tanítványa volt. Gáli tehetsége korán megmutatkozott, belgyógyászati szakcikkeit német orvosi lapok is közölték. Az első világháború kitörése előtt kipróbálta a hajóorvoskodást is, majd az Egyesült Államokban bővítette orvosi ismereteit. Egy időben Tisza Kálmán özvegyének, gróf Degenfeld-Schonburg Ilonának volt kezelőorvosa.10 A József Tüdőszanatórium élére éppen száz éve, az első világháború kitörése előtt nevezték ki. Kinevezését Lukács György, az országosan is elismert politikus, Békés vármegye egykori főispánja, országgyűlési képviselője, egykori miniszter, a József szanatórium alapításának kezdeményezője, nagyon hathatósan támogatta. Életem és kortársaim című, 1936-ban megjelent önéletrajzi munkájában megjegyzi, Gálira, a kitűnő, fiatal tüdőspecialistára gróf Tisza István hívta fel a figyelmét.11 Gáli alig kezdte el szanatóriumi működését 1914-ben, a világháborús mozgósításkor a komáromi helyőrségi kórházba kellett bevonulnia, de hamarosan visszahelyezték, hogy fékezze meg a szanatóriumban kitört kolerajárványt. Irányításával visszaszorították a fertőzést, majd katonai tüdőbeteg kórháznak nyilvánították az egészségügyi intézményt. 8 Eörsi László: Tóth Ilona, http://beszelo.c3.hu/cikkek/toth ilona. (Letöltve: 2014. 04. 05.) ; Eörsi L, 1989.62., 108-110. 9 MNL BéML Megtértek anyakönyve 1935,1937. 10 Oroszlány, 1929. 139-140. 11 Lukács, 1936.1. k. 170. 79
