Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
K. Cseh Edit: Egy katolikus a holokausztban - Gáli Géza tüdőszanatóriumifőorvos és családja története
nyék által érintett 516 személy mintegy kilenc százaléka, 45-48 fő volt keresztény vallásit, legtöbben katolikus, kevesebben református hitűek.4 1931-ben Gyulán tértek át a katolikus hitre a később világhírűvé vált Vermes Géza és szülei.5 Az édesapa, Vermes (eredetileg Weisz) Ernő, újságíró, lapszerkesztő, író nevéhez fűződnek az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején megjelent Bihar vármegye, Csanád vármegye és Abaúj-Torna vármegye tíz évvel Trianon után című munkák.6 Az édesanya, Riesz Teréz tanítónő volt. Fiuk, az áttéréskor hétéves Vermes Géza, keresztény vallástörténészként, Jézus-kutatóként, a Holt-tengeri tekercsek fordítójaként vált világszerte ismertté. Vermes Géza szorosan kötődött Gyula városához. 1934-től 1942-ig a katolikus gimnázium tanulója volt, itt érettségizett, kitűnően. A későbbi oxfordi professzort a brit tudományos akadémia (Royal Society) is tagjává választotta. Az üldöztetés túlélésében egyik segítője a Gyulán igen nagy megbecsülésnek örvendő apátplébános, Apor Vilmos - akkor már győri püspök — volt. Vermes Géza szüleit Gyuláról hurcolták el (édesapját 1944 tavaszán internálták — 67 évesen —, és vitték Németországba), mindketten a holokauszt áldozatai lettek.7 1944-ben országosan több tízezer keresztény vallású, zsidónak minősített állampolgárt kényszerítettek a deportáló vagonokba. Gyuláról, mint már említettük, több mint negyvenet, köztük a már említett Vermes házaspárt, valamint Gáli Gézát és családját. Dr. Gáli Géza neve ma csak viszonylag szűk, leginkább orvosi körökben ismert. A kiváló tüdőgyógyász a múlt század elején alapított gyulai tüdőszanatóriumot három évtizeden keresztül, egészen 1944-ig vezette, igazgató főorvosként. 4 A gyulai katolikus egyházba betérők nyilvántartó könyve szerint 1913-tól 1944-ig összesen 48-an tértek át az izraelita egyházból. Az áttérők egy része a deportálások idején már nem volt gyulai lakos. 1913-tól 1918-ig egyetlen zsidó vallású személy sem keresztelkedett meg. 1919 és 1930 között évente egy-két áttérő volt, összesen 13-an, kivéve három évet, amikor senkit nem jegyeztek be. 1931-től 1944- ig 35-en keresztelkedtek meg. Kitűnik az 1937. év, amikor kilencen tértek át. Ez akkor a katolikus hitet felvevők harminc százalékát jelentette. MNL BéML Megtértek anyakönyve 1913-1994. Az áttérések kiemelkedő éve országosan az 1938. esztendő volt, a fővárosban több mint hatezer, vidéken mintegy két és félezer fő keresztelkedett meg, az ország zsidó lakosságának nem egész egy százaléka. Ehhez hasonló, nagyarányú áttérési hullámot csak 1919-ben figyelhetünk meg, akkor több mint hétezer áttérővel. K. Farkas Klaudia: A „kikeresztelkedés” problémája a zsidótörvények idején (1938). http://www.uni-miskolc.hu/-egyhtort/cikkek/kfarkas-kikereszt.htm (2014. 04. 07.) Ugyanakkor Gyulán 1938-ban ketten vették fel a katolikus keresztséget. MNL BéML Megtértek anyakönyve 1938. évi bejegyzések. 3 MNL BéML Megtértek anyakönyve 1931. 6 Újszászi Ilona: Időutazás a Délmagyarral: Költemények a napilapban. Arcéi: Vermes Géza (1877—1945). http://www.delmagyar.hu Szeged hírei (Letöltve: 2014. 04. 03.) 7 Vermes Géza emlékére. Mérleg Online http://www.merleg-digest.eu/vermes-geza-emlekere/ (Letöltve: 2014. 04. 04.); Lásd még: Vermes, 2000.; Elek Tibor 1992-ben a Gyulai Hírlap három egymást követő számában jelentetett meg egy Vermes Gézával készített interjút A „zsidó Jézus”szerzője. Találkozás a holt-tengeri tekercsek kutatójával címen. 1992. július 3. 4., július 10. 4. és július 17. 4. 7«
