Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Erdész Adám: Gyermekkor a holokauszt idején
Csabáról. Ebben a transzportban legnagyobb számban orosháziak voltak. Többségük Bécsbe került ipari munkára és romeltakarításra. Bécs a bombázások miatt veszélyesebb helynek számított, mint a vidéki falvak. Egy december 27-i bombázás során sokan meg is haltak. Ebből a csoportból is kerültek mezőgazdasági munkára: a battonyaiak egy ötvenfős csoportja nevében Deutsch Rezső gabona- kereskedő megegyezett egy Frantzendorf bei Wienbe való vállalkozóval, hogy teljes csoportjukat átveszi munkára. Valamennyien Otto Kisler földjein, majd ősztől a gyárában és egy lakatosüzemben dolgoztak. Az akkori viszonyok között jónak számító körülmények között, azaz a csoportból csak kevesen, nagyobbrészt az idősek haltak meg. Mindenesetre Otto Kislert, amikor a zsidókkal való kegyetlen bánásmód miatt bíróság elé állították, a battonyaiak igazolásának köszönhetően mentették fel.51 A Strasshofba érkezett gyerekek a korabeli viszonyokhoz képest jobb körülmények között vészelték át a deportálást. A legtöbb gyerek édesanyja és más családtagja mellett, azok gondoskodása közepette élte át a háború befejezéséig tartó időszakot. Általában az apák hiányoztak, a fiatalabb férfiakat munkaszolgálatra vitték. A gyerekek visszaemlékezéseiben — ahogy Appelfeld írta — valóban többnyire egy-egy epizódot villantanak fel s ezek általában nem tragikus epizódok. Ők még azt várták, hogy vége lesz a különös utazásnak s minden folytatódik a régi rendben. Fenákel Judit idézett fel egyik beszélgetésében egy erre utaló jelenetet. „Férfiak nem voltak, se Ági [Gergely Ágnes] édesapja, se az enyém, de mindnyájan bizakodtunk, hogy hamarosan megjönnek. Olyannyira biztos voltam ebben, hogy amikor felszabadultunk Ausztriában - egy Bécs közeli majorságban —, kimentem az országúira és vártam, hogy édesapám eljön értünk és együtt hazamegyünk. Kilencévesen ezt természetesnek találtam.”52 Ám az apák közül sokan soha nem tértek haza s a gyerekek számára előbb-utóbb világos lett, hogy a dolgok menete soha nem fog visszazökkenni a régi kerékvágásba... Békés megye zsidó felekezetű és a korabeli törvények által zsidónak minősített lakói közül mintegy 5 000-en estek áldozatul a holokausztnak.53 Hogy közöttük mennyi volt a gyermekek száma, nem tudjuk pontosan. Az Auschwitzba szállított 4714 ember közül Balogh István kutatásai szerint talán 8% maradt életben. A tizennyolc év alatti korosztályból csupán a tizennégy—tizenöt évesnél idősebbek közül tértek vissza valahányan. Az áldozatok névsora minden településről rendelkezésünkre áll, de a kor szerinti megoszlás feltárása csak néhány esetben történt meg. Gyula esetében Kereskényiné Cseh Edit - egy emlékmű névsorát összeállítva — levéltári források és visszaemlékezések alapján felkutatta a 413 gyulai áldozat 51 Palkó, 2014. 38-39. 52 Fenákel, 2006. http://beszelgetesek.haver.hu/interjuk/a-z/fenakel-judit/ . (Letöltve: 2014. nov. 10.) 53 Balogh, 2007. 72. 73
