Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Erdész Adám: Gyermekkor a holokauszt idején
legnagyobb részének születési évét.54 Bár a lista nem teljes, de alkalmas a gyermekáldozatok számának rekonstruálására. A mintegy 400 gyulai deportált nagy része a június 29-én érkező vonattal Auschwitzba került, közülük 33 nő és 5 férfi (fiú) tért haza. A gyermekeket, június 29-én, a megérkezés napján gázkamrában megölték. A munkaszolgáltban meghaltakkal kiegészített áldozati listán 64 gyermek szerepel, azaz a 18 éven aluliak tették ki az áldozatok 15,5 %-át. A gyermekek korösszetételét mutatja ábránk. A hat évnél fiatalabbak között volt két 1944-ben született csecsemő is. Weisz Ignác gyulai kántornak nyolc gyermeke szerepel az áldozatok között: Tibor (1926), Ernő (1929), Zoltán (1931), Aliz (1934), Judit (1936), Edit (1939), Erika (1940), Ervin (1942). A gyulai arányokat nem lehet automatikusan átszámolni a megye egészére, hiszen a gyermekszámot illetően különbség volt a neológok és az ortodoxok, a városi és falusi családok között. Balogh István például az ortodox mezőkovácsházi hitközségről szólva említi, hogy a közösség mintegy 420 tagjából 115 — a közösség negyede, a deportáltak egyharmada — tizennégy éven aluli gyerek volt. Közülük egyetlenegy sem tért haza.55 Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a 4 714 Auschwitzba deportált között a 18 év alattiak száma 800-900 között lehetett s nagy többségük a holokauszt áldozatává vált. A nyolc-kilencszáz gyermekből akadt néhány túlélő, aki részletesen elbeszélte, 54 Köszönettel tartozom Kereskényiné Cseh Editnek, hogy a 20. század gyulai hőseinek és áldozatainak emlékművén szereplő névsor kutatási anyagát rendelkezésemre bocsátotta. A névsor és a születési adatok a gyulai emlékművön olvashatóak. 55 Balogh, 2007. 252. 74 A holokauszt gyulai gyermekáldozatainak kor szerinti megoszlása
