Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Erdész Adám: Gyermekkor a holokauszt idején

már kiszelektáltak közül, Szegő Györgynek pedig egyik volt gyulai iskolatársa adta az utolsó segítséget azzal, hogy leemelte arról a kocsiról, amellyel a halottakat és haldoklókat egy vagonba szállították. A gyulai Gáli József Angyal Istvántól kapta meg a túlélésre esélyt adó segítséget.48

A fizikai szenvedések mellett a normális időben gyerekszámba menő fiúk lelkileg is rettenetes élményeket éltek át. A később orvosként pszichiáteri képzettséget szerzett Szegő György különösen pontosan rögzítette ezeket a folyamatokat. Többször is írt az éhség személyiségromboló erejéről: „Megértettem az éhség erejét és hatalmát, ahogy darabokra zúzza énünket, létünket, tudatunkat. Befolyásolja minden gondolatunkat. Megsemmisíti a szépség minden formáját. Az érzelem minden melegét.”49 A lelki regenerálódás a fizikai felépülésnél is lassabban ment, Szegő könyvében többször visszatért erre a folyamatra. 1945 nyarára ő és túlélő társai már visszanyerték erejüket, de a pszichikai felépülés még messze volt. „Érzelmi életem olyan sivárrá vált a koncentrációs táborban, hogy reális, logikus vagy normális érzelmi reakcióra nem voltam képes” — írta a tábor felszabadulása utáni időszak eseményeit kommentálva. Azon keveseknek, akik hazatértek, nagyon hosszú időbe tellett, amíg ezeket a fizikai sérüléseknél nehezebben gyógyuló traumákat feldolgozták. Azok voltak valamelyest szerencsésebbek, akiknek közvetlen hozzátartozóik, szüleiknek legalább egyike túlélte a borzalmakat s visszailleszkedhettek a családba, a gyermek státusba.

Jóval több esélyt kaptak a túlélésre azok, akiknek vonata nem kevésbé gyöt- relmes utazás után az ausztriai Strasshof pályaudvarára futott be.50 A június 25- én Szolnokról elindított vonaton mintegy 910 Békés megyei várta, hogy hol lesz az utazás végállomása. Erre a kedvezményezett szerelvényre munkaszolgálatosok, hitközségi vezetők családjai mellett sokgyerekes családok kerültek. Az érkezők többsége mezőgazdasági munkára került különböző településekre. Egy-egy, nagyobbrészt azonos településről érkezett csoportot egyben vittek el a gazdák vagy vállalkozók. A családok együtt maradtak, az idősebbek főztek, gondoskodtak a kisebb gyermekekről, a többiek — köztük a tizenkét—tizenhárom éves gyerekek is - dolgoztak. Volt, ahol a tizenegy éves gyermeknek is munkát adtak, az egyik körösladányi fiú küldöncként szolgált. Az őszi munkák befejezésével több csoportot Theresienstadtba és Bergen-Belsenbe szállítottak. Július 1-jén érkezett meg Srtasshofba a Debrecenből Auschwitzba indított, de a partizánok vasútrobban- tása miatt elterelt szerelvény. Az ötnapos út sok áldozatot követelt. A közel 2900 deportált között 600 Békés megyei volt, azok, akiket először indítottak el Békés48 Gáli, 1981. 117-121.

49 Szegő, 1999. 152.

50 Braham, 1997. II. 697.

72