Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Erdész Adám: Gyermekkor a holokauszt idején
csak ezt az egy emléket őrizte meg: „Nagyon kevés dologra emlékszem: csak a latrinák bűze és mocska maradt meg az emlékezetemben.”39 Valószínűleg a használat során napi veszélyt jelentő latrina mutatta legélesebben, hogy a deportáltak a civilizáció világából hova zuhantak. A csendőrök és a táborok személyzete pontosan tudta, hogy foglyaik már csak néhány napot töltenek ott s megpróbálták a rabokból kiszedni esetleges elrejtett értékeik lelőhelyét. A verések és más kínzások a naponta folyamatosan ismétlődő események közé tartoztak. Első számú forrásaink szerzőinek édesanyját is elvitték, Hirsch Gábor édesanyjától bundája rejtekhelyét sikerült megtudniuk, Szegő Istvánnétól a szolidaritását nyilvánosan is kifejező mezőberényi plébánosra, Rózsa Jenőre vonatkozó terhelő adatokat próbáltak kicsikarni.40 A gyűjtőtáborbeli körülményeket mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy mind a békéscsabai, mind a szolnoki gettóban történtek öngyilkosságok, s voltak, akik kisgyermekeikkel együtt választották az önkéntes halált. Békéscsabán egy Mezőhegyesre kihelyezett pesti orvos házaspár követett el ön- gyilkosságot, Szolnokon egy kondorosi házaspár. Az első esetben az apa és másfél éves kisfia meghalt, a feleség életben maradt, a szolnoki esetben a hatéves kislányt mentették meg.41 A kegyetlen viszonyok miatt sokan arra az álláspontra jutottak, hogy ennél bármi csak jobb lehet. Mások — főként a front remélt közeledése miatt — igyekeztek elkerülni az első vonatokat. De, bizonyos szolnoki egyeztetéseket leszámítva, a legtöbben nem tudták, hogy merre indulnak szerelvényeik. Békéscsabáról és Szolnokról is irányítottak vonatokat Auschwitzba is és Ausztriába is. Auschwitz a tizennégy év alatti gyermekek számára a biztos halált jelentette, az ausztriai Strasshof komoly túlélési esélyt ígért. Békéscsabáról június 22-én indult az első transzport, Balogh István kutatásai szerint 1286 embert vittek el. Az első vonatra a megye településeiről utóbb beszállított, nagyobbrészt az orosházi, csorvási, mezőkovácsházi, magyarbánhegyesi, tótkomlósi gettókba összegyűjtött emberek kerültek. Őket először a debreceni téglagyárban lévő gettóba vitték. Debrecenben két Auschwitzba induló vonatra kerültek fel, ezek közül azonban az egyiket egy Kassa környékén lezajlott sínrobbantás miatt Strasshof felé fordították. Ezen a szerelvényen mintegy 600 Békés megyei volt, köztük 400-an orosháziak. A másik, Debrecenből Auschwitzba indított szerelvényen közel 700 Békés megyei utazott a végzet felé. A békéscsabai gyűjtőtáborból június 26-án indult el a második szerelvény Auschwitz felé, ez a transzport 3 118 főt számlált. A Szolnokra 39 Urbancsok, 2010. 62. 40 Hirsch, 2013. 35. és Szegő, 1999. 105. Balogh István szerint a békéscsabai gyűjtőtábor fennállása idején mintegy száz embert kínoztak meg brutálisan. Balogh, 2007. 105. 41 Balogh, 2007. 57. és 60. 69
