Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Erdész Adám: Gyermekkor a holokauszt idején
Baljós jelek Miközben a szülők mindent megtettek, azért, hogy az 1938-tól jogszabályokban is megtestesülő szörnyűségeket a gyermekek világától távol tartsák, az ijesztő vagy a kisebbek számára csak érthetetlen jelek mégis beszivárogtak a védett területekre is. Mit vettek észre a gyerekek? A nagyobbak meglehetősen pontosan értették, hogy a családjukat vagy személy szerint őket megkülönböztető szavak és jelzések mit jelentenek. A kisebbek kevésbé értették, mi történik, de a visszaemlékezések részletei szerint egy-egy jelenetsor, az azt kísérő rossz érzés nagyon erősen rögzült memóriájukban. Aharon Appelfeld írt egyik esszéjében a holokausztot felidéző felnőttek és gyermekek emlékezetének különbségeiről. A döntő különbséget abban látta, hogy a felnőttek az általuk megélt eseményeket konkrét helyekhez, dátumokhoz, tényékhez kötve, történeti és morális kategóriákat alkalmazva mondják el. Ezzel szemben a gyerekek, főként a kisebbek, benyomásokra emlékeznek, a félelemre, az éhségre, emberekre, akik jót vagy rosszat tettek velük.15 A mi alapforrásaink szerzői a harmincas évek végén már kisgimnazisták voltak — azaz mai fogalmaink szerint az általános iskola felső tagozatába jártak -, így inkább felnőtt módon idézték fel emlékeiket. A Magyarországot különben tradicionálisan antiszemita országnak minősítő Hirsch Gábor visszaemlékezésében azt írta, megkülönböztetés iskolán belül és kívül nem nagyon volt érezhető.16 Hirsch Gábor a békéscsabai evangélikus gimnáziumba járt. Maga kilencéves korában az első „rendellenességet” akkor érezte, amikor az Anschlusst követően nagyon szeretett osztrák kisasszonyának haza kellett utaznia, mert mint német állampolgár nem állhatott zsidók szolgálatában. Osztrák kisasszony kevés Békés megyei családnál volt, de maga a jelenség általános. Később a keresztény magyar alkalmazottaknak is távozniuk kellett. A gyerekek által szeretett alkalmazottak eltűnése a kisebb gyerekek számára is azt közvetítette, hogy valami baj történt a világban. A közvetlen megkülönböztetés jele volt, hogy mint zsidót, kitették a Csabai Úszó Egyesületből.17 Az iskolák szelleme nagyon különbözött. A felekezete szerint katolikus Szegő György hatodikos koráig három katolikus gimnáziumban fordult meg és igen különböző tapasztalatokat szerzett. A magas státusú családok gyerekei által látogatott Keleti Károly utcai Rákócziánumot a borzalmak birodalmának tekintette. Bizonyára szerepe volt ebben annak is, hogy tízévesen a szeretetteljes családi házból egy kimondottan szigorú intézménybe került. Ám volt más rossz 15 Appelfeld, 2005. http://monde-diplomatiqe.de/pm/2005/02/ll/a0009.text.name,ask52mltk.n,0 (Letöltve: 2014. nov. 10.) 16 Hirsch, 2013. 22. 17 Kereskényiné, 2014. 78. 6 2
