Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén
zita életmód: a zsidóság kihasználja a vendéglátó népeket és munka nélkül teszi rá a kezét a javaikra.69 A BÉKÉS számos „leleplező cikket” tett közzé a zsidók ilyen irányú tevékenységéről, melyekben azt mutatta be, hogy egy-egy zsidó kereskedő, gyártulajdonos vagy haszonbérlő milyen piszkos eszközökkel, az emberek gátlástalan kiszipolyozásával tett szert hatalmas vagyonra.70 Ezekben az írásokban egy sajátos 20. századi „zsidó karrierút” fő állomásai is kirajzolódtak: keleti bevándorlás a századelőn, üzletnyitás, háborús évek alatt gyors gazdagodás, a háború után a vagyon további gyarapítása rendszerint tisztességtelen eszközökkel, mindeközben bolsevik és szabadkőműves kapcsolatok építése.71 Ehhez a pénz és profitorientált szemlélethez köthető a zsidóság magyarsághoz, illetve Magyarországhoz való viszonya is, melynek legfontosabb jellemzője a nemzeti kötődés, a hazaszeretet hiánya. A BÉKÉS cikkeinek gyakran visszatérő karaktere a zsidó „Hazaffy” — a beszédes név a korszakban gyakori, és a szélső- jobboldal által erősen bírált névmagyarosításokra utal72 -, aki az üzleti hasznot mindig a magyarság érdekei elé helyezi.73 A zsidó jellem jellegzetes vonásai mellet a karakteres zsidó megjelenés, mint a zsidóság külső képe is kirajzolódik a BÉKÉS cikkeiben. Ez lénygében az ortodox zsidó viselettel, és a zsidósághoz általában kapcsolható külső testi adottságokkal 69 „A zsidó ott nem található, ahol dolgozni kell, és ahol saját munkájából kell, illetve muszáj, hogy kénytelen legyen megélni. Ő mindenütt csak a nemzsidók verejtékéből él, és így nem tudja azokat nélkülözni [...]. A zsidó inkább meghal, semmint hogy becsületes munkával éljen. Mert az ő eszük csak a csalásra van berendezve.” Bacilus. Békés, 1939.01.08. 70 13 százalék patikajog gazdátlanul, avagy hogyan akar egy zsidó asszony más vagyonából és más munkája után munka nélkül megélni. Békés, 1939.12.14.; Talmudzsidó Tardos fűszeres a végletekig kihasználja keresztény magyar alkalmazottjait. Békés, 1938.12.18.; A tisztafajú talmudzsidó dr. Prónay, mint kegyeletsértő. Békés, 1939.01.08.; Amikor a zsidó pénzt ad fel... Békés, 1939.01.15.; A biharnagybajomi kerületben. Békés, 1939.01.22. 71 Egy csabai zsidó pékből lett nagyvágó pályafutása. Békés, 1939.01.15.; Ismét egy telivér csabai zsidó nagyvágó. Békés, 1939.01.22. 72 „Különben a névmagyarosítás is olyan fájó pontja a magyar életnek, amit ugyancsak évtizedekre visz- szamenőleg kell radikális intézkedésekkel elintézni. Tűrhetetlen állapotok azok, hogy a magyar történelem legszentebb emlékeihez kapcsolódó régi történelmi nevek viselői olyanok lehessenek, akik ötven krajcárral jutottak hozzá és éppen csak levetették a galíciai mázt.” Mese a zsidókról. Békés, 1938.12.24. 73 „A zsidók nemzetközi elem, amelyek a devizák szerint élnek. Ahol több a deviza, ott az ő hazájuk.” Leszámolás a zsidókkal. Békés, 1938.11.23.; „Nem bánják ők, pusztuljon a magyarság, pusztuljon az ország, mely nekik nem nemzetük, és nem hazájuk, csak a profit ne jusson más kezébe.” A kormány értéke és becsülete. Békés, 1938.05.08.; „Mindenkit gyűlölnek [a zsidók], akiknek ez az ország igazán hazájuk és nem csak üzleti adottság, akiknek a dolgozó magyarok testvéreik és nem kizsákmányolásra való és arra szánt gazdasági egységek.” Gyűlölet. Békés, 1938.04.29. 52
