Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén

azonosítható, mint a pajesz, hosszú szakáll, kampós orr, kajla fül, karikaláb, illetve a viseleti elemek közül a kaftán és a sábesz.74

Záró gondolatok

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a zsidókérdés a BÉKÉS 1938—39-es évfolyamában, bár más-más hangsúllyal, de mindvégig jelen volt, s különösen az újság utolsó négy-öt hónapjában, amikor annak nyilas elkötelezettsége már egyértelműen meghatározta a lap tartalmát, központi témává lépett elő. Míg 1938 első felében egy szolidabb, visszafogottabb tartalom és stílus, mondhatjuk „BÉKÉS” antiszemitizmus jellemezte a lap írásait, addig az év végéhez közeledve mind az írások nyelvezete, mind mondanivalója durva, uszító, nyíltan antiszemita lett. Ez a BÉKÉS által is közvetített nyilas ideológia és sajátos zsidókép meggyőződésünk szerint nagyban hozzájárult a magyar társadalom többségének közönyös-passzív magatartásához 1944 nyarán, és egyenesen vezetett el a magyar holokauszt borzalmaihoz.

74 „A kazár formaruha főbb jellegzetességei: Kaftán térden alul, fül mellett pájesz, homlokon szíj, kabát alatt lülef, azután valami fekete dobozocska és törülközőhöz hasonló textilanyag, itt-ott rejtelmes keleti betűk. A nyilasnak nem szabad zöld ingben járni, de az orthodox zsidó hordhat egyenruhát, pedig nem is volna arra szüksége, mert tízezer ember közül is felismerhető gülü szeméről, görbe lábáról stb.” Zöld ing és kazár egyenruha. Békés, 1938.09.10.

53