Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén
szabadkőművesség, módja pedig a világháború.54 A zsidóság akarja a világháborút, mely egyrészt kitűnő üzlet számára, másrészt lehetőség, hogy leigázza a nem zsidó népeket.55 A BÉKÉS cikkeinek nyelvezetében a zsidó, bolsevik, kommunista, szabadkőműves lényegében egymással felcserélhető szinonim fogalmakként jelennek meg. Ebben a kérdésben is igaz az állítás, hogy míg 1938 első felében alig van jelen ez az erős antiszemita, a zsidók világméretű összeesküvését hirdető ideológia, addig az év utolsó hónapjaiban, illetve 1939-ben már egyértelműen uralja a lap írásait, melynek legszembetűnőbb példái talán a fentebb már hivatkozott, többrészes illusztrált cikksorozatok.56 c, A zsidókérdés faji vetülete A zsidókérdés harmadik vetülete, amiről szólni kívánunk, a faji kérdés. Az, hogy a zsidóság minek tekinthető - pusztán egy vallásnak, etnikumnak, esetleg egy különálló fajnak - a korabeli közgondolkodásban nem volt egyértelműen eldöntött. A két világháború közötti antiszemita nézetrendszer egyik sarkalatos pontja éppen a zsidó különállás tétele volt, vagyis annak, az asszimilációs stratégiát megalapozó tételnek a megkérdőjelezése, mely szerint zsidók nincsenek, csak izraelita vallású magyarok vannak. Magát a faj terminust is több értelemben használták, legtöbbször a „fajta, azaz rassz vagy etnikum, tehát nép vagy nemzetiség értelemben. [...] Sokan csak azt fogalmazták meg, hogy az illető fajta (rassz) vagy etnikum más, s nem feltétlenül azt, hogy alacsonyabb rendű, s végképp nem azt, hogy ez az alacsonyabbrendűség biológiai alapú.”57 Még az első zsidótörvény sem 54 „Aki előtt eddig még kétséges volt, hogy a zsidóság az ő világuralmi céljainak megvalósítására találta ki és szervezte meg ezt a legpokolibb, tipikus zsidó világ-összeesküvő szövetséget, amelyet a szabadkőművesség néven Ismerünk, másrészt aki még kételkedett abban, hogy a szabadkőműveseknek Is ugyanazon céljai lennének, mint a bolsevizmusnak, amely szintén a zsidó pokoli agyak találmánya azon céllal, hogy az európai műveltséget egy vad elő-ázslai szadisztlkus uralommal váltsa fel, az most világosan láthatja, hogy a bolsevizmus és a szabadkőművesség egy és ugyanazon célt óhajtják elérni; valamennyi nép népgyökerekből sarjadzó nacionalizmusát kiirtani s a szociális igazság helyébe a leggonoszabb kapitalizmust ültetni, hogy az egész nemzsidó társadalmat rabszolga iga alatt tarthassa.!. •.] Mivel a szabadkőművesség Szovjet-Júdeában nyíltan Is otthonra talált, s mivel Szovjet-Júdea a Népszövetség tagállama, továbbá mivel Szovjet-Júdea a világbolsevlzmus hazája s végezetül mivel Szovjet-Júdea urai kizárólag zsidók, így tisztán láthatjuk azt a szoros kapcsolatot, amelyik a szabadkőművességet, a Népszövetséget és a bolsevizmust összetartja, s azt is, aki az összetartó szálakat ördögi vigyorgással a kezében tartja, a nemzetközi zsidóságot.” Szabadon működhetnek a szabadkőműves páholyok Szovjet-Júdeában. Békés, 1938.11.22. 55 „Háborút, háborút, háborút minden áron. Ezt akarja a zsidóság. A zsidó nagyon jól tudja, hogy a háború és béke kérdése a világon egyszersmind a zsidóság sorskérdése is. A háború üzletet jelent Júdának, hadi nyereségek beseprését. A háború jelenti az elveszett zsidó hatalmi pozíciók visszanyerését, gazdasági és politikai befolyásuk növekedését. Júdának a háború összeomlást és forradalmat jelent. Jelenti a befogadó népek vére legjavának elvesztését. És végül a háború a zsidó világuralom reményének beteljesülését jelenti.” Zsidók a francia—német közeledés ellen. Békés, 1938.11.10. 56 L. 8. lábjegyzet. 57 Gyurgyák, 2001, 379-380. 48
