Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén

lágszemlélet szembeállítása. Míg a magyarság alapvetően idealista, és az értékteremtő munka szeretete jellemzi, addig a zsidóság materialista, improduktív és parazita, aki az értékteremtéssel szemben mások munkájából gyarapszik. Ezáltal akarja uralma alá hajtani Magyarországot és szolgasorba taszítani a magyarságot. Mindez nem egyedi jelenség. Szorosan illeszkedik a zsidóság világuralmi törekvéseihez.51

A zsidósággal szemben megfogalmazódó egyik leggyakoribb antiszemita vád a BÉKÉS oldalain éppen ez volt: a zsidóság évezredek óta a világ feletti uralomra tör, célja a keresztény népek kizsákmányolása, leigázása, szolgasorba taszítása, sőt, kiirtása.52 Mind a külföldi, mind a belföldi ideológiai jellegű írások egyik állandóan megjelenő alaptétele ez, melyet rendszerint a bibliából és a talmudból vett idézetekkel és történelmi példákkal is igyekeztek alátámasztani.53 A világ feletti uralom megszerzésben a zsidóság eszköze a kortársak szerint a bolsevizmus és a

51 „Az igazi szocializmus nem alapulhat máson, mint a munka megbecsülésén, a teljesítmény megbecsülésén. Az igazi szocialisták a dolgozók, akik gazdasági, kulturális javakat, értékeket hoznak létre. [...] Az igazi szocialista adni akar a világnak, dolgozó embertársainak. [...] Az idealista világnézet szerint ilyen az igazi szocialista. [...] A materialista legfeljebb csak mímelheti a szocializmust, ravasz mellékgondolattal. [...] Ez természetes is, ha meggondoljuk, hogy a materialista betegesen vigyáz arra, hogy minél kevesebbet adjon az őt körülvevő társadalomnak, nemzetnek, világnak, és minél többet kaparintson meg belőle. [...] Az antiszemitizmusnak egyszerűen az az oka, hogy a zsidóság többsége materialista, tehát nem bír igazi hajlammal sem arra, hogy létét értéklétrehozással, adással, pláne munkában való túlfizetéssel biztosítsa. [...] A nemzetiszocializmus idealizmuson alapuló valódi szocializmus [...], ezzel szemben a kommunizmus materializmuson alapuló álszocializmus, hiszen ennek élén nemzetközi materialista vörös zsidók állnak és más fajok materialista korcsa.” Az igazi szocializmus és a zsidóság. Békés, 1938.08.30.

52 „A nemzetközi zsidóságnak nemcsak vallási, hanem politikai törekvései, célkitűzései is oda irányulnak, hogy az egész világ fölött az uralmat megszerezzék. [...] A nemzetközi zsidóság ma is messiásra vágyik, aki évezredes álmát megvalósítja majd. Ennek a messiásnak kell az összes nemzsidó népeket a zsidóság rabszolgájává tenni. [...] Ez tehát, amire a zsidók vágynak: új vérfürdőre, amelyben nemzetek kell, hogy elpusztuljanak.” Vérfürdőre készülődnek. Békés, 1938.11.20.

53 „A zsidó úgy, ahogy előttünk áll, tanainak több ezer éves teremtménye. Ő a talmudista neveltetésnek meghúsosodott végeredménye. O a talmud szellem megtestesítője. [...] A zsidó ma is remél a messiásban, amelyben már három és négyezer év előtt remélt. És ő azt várja, hogy a messiás azt fogja tettre váltani, amelyet a talmud nyíltan és brutálisan hirdet. [...] Amelyek a következőek: »Maradj mindig idegen a nemzsidók országában és megáldalak és neked adom azoknak az országát, amelyekben lakói« (Mózes I. 26. 3.) »Ezen népek helyiségeiben, amelyeket a te istened neked tulajdonul adott, egy lelket sem szabad élve hagynod. Meg kell őket semmisítened, ahogy neked a te Istened megparancsolta.« (Zsolt. 2. 9.) [...] Ez a vágya és célja a zsidó népnek. Mint az újoncokat, úgy képezték a zsidókat évezredek óta erre: meggyilkolni a királyokat és a kormányzókat, leigázni a népeket, meggyilkolni azokat, akik nem akarják elismerni, elrabolni javaikat, aranyukat és ezüstjüket, létesíteni egy óriási hadsereget azokból, akik hajlandóak a zsidókat szolgálni, röviden szólva, a zsidók vágya: a zsidó világuralom.” A zsidó világbolsevizmus Mózestől a Kominternig. Békés, 1938.12.13. Az idézet kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a szóban forgó bibliai versek még tartalmukban is csak távolról emlékeztetnek a cikkben közöltekre, a szó szerinti idézettől (a korszakban közismert Károli-féle fordítást alapul véve) pedig valóban távol állnak.

47