Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén
Ionosén az év második felében a zsidóság kapcsán íródott cikkek nyelvezetéhez viszonyítva. A zsidótörvény megítélése alapvetően megváltozott az 1938 őszén, amikor a BÉKÉS már egyértelműen szélsőjobboldali álláspontot képviselt. Először a törvény végrehajtásával kapcsolatos „visszaéléseket” hánytorgatta fel a lap, mint például a vállalatoknál a 20%-os arány kijátszását. Jellemző példája volt ennek a gyulai Columbia Textilipari Rt.-ről írt cikk. A lap riportja szerint a „faji jelleget félreismerhetetlenül magán viselő” igazgatóság a megfelelő arányok elérése érdekében névleg keresztény munkásokat léptetett elő a tisztviselők közé, míg zsidó tisztviselőket sorolt a munkások közé, meghagyva eredeti munkájukat és bérüket.36 A cikkek nagy visszhangot váltottak ki a városban és évekig húzódó sajtóper alapját képezték, melynek végén a BÉKÉS-t elmarasztalták, és kiigazításra kötelezték.37 A visszaélések egy másik forrását a frontharcos kérdés jelentette, a törvény ugyanis a frontharcos zsidókat háborús érdemeikre való tekintettel mentesítette a 20%-os kvóta hatálya alól. „Rossz nézni, ahogy egyes lengőszakállú zsidók rávetik magukat a tűzharcosság megszerzésére” — írta ennek kapcsán a BÉKÉS, majd arról számolt be, hogy Budapesten valóságos börzéje alakult ki a frontharcos igazolásoknak, sőt valamelyik gettóban Károly-csapatkereszt-hamisító gyárat is létrehoztak.38 Az állítólagos visszaéléseken túl általánosságban sem értett egyet a BÉKÉS a törvény ezen kitételével, mivel az szerinte a keresztény frontharcosokat kifejezetten hátrányos helyzetbe hozta a munkaerőpiacon: a zsidó munkaadó ugyanis először a 80% terhére zsidó frontharcosokat alkalmaz, utána az olcsó és fiatal keresztény munkásokat, majd az összeköttetésekkel bíró keresztény munkásokat s csak legvégső esetben veszi fel a keresztény frontharcost.39 Ez a kérdés a zsidótörvény mellett egyébiránt egy másik — a kortársakat erősen foglalkoztató — témához is szorosan kapcsolódott: a zsidóságnak az I. világháborúban és az 1918—19-es forradalmakban játszott szerepéhez. Az antiszemita közvélekedés szerint ugyanis a zsidóság a világháború áldozataiból csak alig vette 36 Hogyan oldja meg a gyulai Columbia kötőgyár a 80—20 százalékos arányt. Békés, 1938.09.01.; Hogyan játsszák ki a vállalatok a zsidótörvényt. Békés, 1938.10.23. 37 A per iratanyaga: Dobay Jenő és társa gyulai lakosok, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége. BéML VII. 1. c. A Gyulai Kir. Törvényszék iratai. 4506/1938. 38 „Budapesten szinte börze alakult már ki, s ázsiója van a frontharcos okmánynak. Sőt, egész bizonyos, hogy Károly-csapatkereszt-hamisító gyárak is akadnak valamelyik gettóban, ha a magyar királyi rendőrség alaposabban utánanéz a dolgoknak. Százat mernék adni egy ellenében, hogy maholnap lényegesen több zsidó lesz igazolt tűzharcos, mint amennyi zsidó bevonult katonának a világháború idején.” Az új tűzharcosok. Békés, 1938.09.11.; „Azután jött a jampectörvény. Akkor már felrakták a kétrőfnyi széles frontharcos jelvényeket, úgy nézett ki a dolog, mintha csak zsidók lettek volna a harctereken, s mi, magyarok hadiláncoltunk volna, vagy hadicsalókáztunk volna.” Sagen sie schon. Békés, 1938.10.28. 39 A frontharcosok. Békés, 1938.07.23. 43
