Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén
kialakult helyzetet jelentette, hogy a zsidóság az ország össznépességén belüli mintegy 5 %-os arányához képes bizonyos kulcsfontosságúnak ítélt foglalkozási ágakban felülreprezentáltan jelent meg. Ilyen területnek számított a gazdasági élet kapcsán mindenekelőtt a pénzvilág, illetve a kereskedelem, a kulturális élet kap- csán a sajtó vagy a színjátszás, illetve bizonyos nagypresztízsű szabadfoglalkozású értelmiségi pályák, mint pl. az ügyvédi és orvosi. Az alábbi táblázat adatait áttekintve látható, hogy ezeken a területeken a zsidóság valóban az országos arányszámát messze meghaladó mértékben képviseltette magát. A legkiugróbb a pénzügyi szektor és kereskedelem volt, de a többi foglalkozási ágban is megfigyelhető ez a sajátos dominancia. 26 1920 1930 IPARI ÉS KERESKEDELMI FOGLALKOZÁSOK pénz-, hitel- és biztosításügy 80,6% 68,4% önálló kereskedők 53,3% 45,5% ipari tisztviselők 39,1% 33,4% vendéglátók 29,2% 20,0% KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI SZFÉRA írók és művészek 24,9% 24,8% szerkesztők és hírlapírók 34,3% 31,7% színészek 22,7% 24,1% zeneművészek 23,6% 28,9% SZABADFOGLALKOZÁSÚ ÉRTELMISÉG ügyvédek 50,6% 49,2% orvosok 46,3% 34,4% mérnökök 38,2% 30,4% AGRÁRIUM nagybirtokosok (1000 hold fölött) 16,5% 9,7% haszonbérlők (1000 hold fölött) 53,7% 42% A zsidóság aránya néhány foglalkozási területen a Horthy-korszakban26 26 A táblázat adatainak forrása: Gyurgyák, 2001. 192-194.; A kérdéssel kapcsolatban 1. még: Gyáni-Kövér 2006. 272-289. 40
