Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén
A BÉKÉS cikkeiben a zsidóság foglalkozásszerkezetében megfigyelhető jellegzetességeket a keresztény magyarság elnyomásával és kizsákmányolásával kapcsolta össze, lényegében felállítva a gazdag, uralkodó zsidó és a szegény, szolga magyar ellentétpárját.27 A lap természetesen a gyulai viszonyokat is számba vette a kérdés kapcsán, és az országos arányokhoz igazodó képet rajzolt fel. Eszerint a város lakosságának 3 %-a volt zsidó, miközben 26 ügyvédből 6, 40 orvosból 10, 317 kereskedőből 63, valamint a magántisztviselők 90 %-a tartozott közéjük. Eközben — a cikk szerzője szerint - a munkások, napszámosok és földművesek között egyetlen zsidó sem volt.28 A zsidóság körében tagadhatatlanul meglévő sajátos foglalkozási szerkezetnek természetesen megvoltak a jól feltárható társadalomtörténeti okai,25 melyek azonban a kortársak előtt jórészt ismeretlenek maradtak, s helyükbe a legkülönbözőbb magyarázatok léptek a zsidók munkakerülő jellemétől a gátlástalan uralmi törekvéseket célzó összeesküvés-elméletekig. 27 „Budapestnek kettős arcú Janus fele vám a/, egyik a gondoktól koravén, sápadt, fáradt keresztény arc, a másik egy vidám, maga elé tekintő, fiatalos, elhízott zsidó arc. A fővárosban reggel korán keresztény árva fiú csenget a szemétért, keresztény házmesterek nyitják a kaput, keresztény cselédek hordják le a szemetet, keresztény segédházmesterek seprlk az utcákat, keresztény kocsisok hajtják a lovakat, keresztények vezetik a villamosokat. Később vegyülnek az arcok. A kávéházak asztalai mellé üzletkötő zsidók telepednek, akik egy félóra alatt esetleg több jövedelemre tesznek szert, mint amehnyl egy tisztviselő egész évi fizetése. Hogy kik Budapesten a kereskedők, azt legjobban hosszúnapkor lehet megtudni. Ha végigmegyünk a Rákóczi úton, és a nagykörúton, láthatjuk, hogy az üzletek sorra zárva Vannak, Este a mulatókban a tánc, a vigalom az övék. Záróra után a keresztény sofőrök hazaviszik őket, aztán megjelennek a keresztény takarítónők, hogy eltisztítsák a dőzsölök után maradt szemetet. Ez Budapest időben, de lássuk most már térben. A Lipótváros, fényes paloták, nagyszerű parkok, ahol jól ápolt, pirospozsgás, kicsattanó arcú zsidó csecsemőket fráulelnok dajkálnak. A külvárosokban nagyobbak a házak, de klssebek a lakások; a porban magyar gyermekek züllenek, és a város végén a ml fajunk pusztul. Hol van az megírva, hogy a bankár zsidó legyen, a bankszolga keresztény, a boltos zsidó, a szolgája keresztény, a szállító vállalkozó zsidó, a kocsis keresztény. Hát a magyar csak szolga lehet?” Ml magyarok nem támadunk, hanem védekezünk a fajiságunkért vívott harcban. Békés, 1938.03.17. 28 „Beszéljenek először a számok: a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 770 zsidó (nem izraelita) él Gyulán, ami a lakosok kb. 3 százalékát teszi ki. [...] Az értelmiségi pályán az arány a következő: ügyvéd van 26, közülük 6 zsidó (a legjobban menő irodákkal), orvos van 40, közülük 10 zsidó (a legkeresettebb orvosok!). [.,,] Érdekes, hogy 779 gyulai iparos közül mindössze 44 zsidó, ezek is többnyire vendéglő, és általában könnyebb iparágakkal foglalkoznak. Hentes, kőműves, kötélverő, lakatos, bádogos egyetlenegy sincs a zsidók között. [...] A kereskedőknél a helyzet a következő: van 317 kereskedő, ebből 63 Zsidó, de ez a 63 kerekedő túlnyomórészt a belvárosban található. [,,,] A Zsidó kereskedők Üzlete mindenütt a legfényesebb, legmodernebb berendezésű, és sajnos a vevők igen nagy százaléka ezeket az üzleteket látogatja. Két szesznagykereskedése van Gyulának, mindkettő Zsidó, 90 százaléka Zsidó alkalmazottakkal, terménykereskedő, kőolajraktárak, szállító cég zsidói két hatalmas és jól menő fatelep, Zsidó. Gyufagyári tisztviselők: zsidók, munkások: keresztények, Kötőgyárban 6 tisztviselő közül 4 (?) zsidó, 400 munkás közül egyetlen zsidó sincsen.[,..] Három nyomda és újság közül egy zsidó! Három pénzintézet közül egy zsidó érdekeltségű (2 zsidó tisztviselővel), mégpedig az, amelyik a legnagyobb üzleteket bonyolítja le a legnagyobb haszonnal. Egyetlen filmszínház, ügyvezetője zsidó, két szálloda közül egyiknek bérlője zsidó. Napszámosok, munkások és földművesek között egyetlen zsidót sem találunk, de az ügynökök és magántisztviselők 90 százaléka zsidó!” Gyula és a zsidótörvény! Békés, 1938.04.17. 29 Minderről bővebben 1.: Gyurgyák, 2001. 25-87.; Hanák, 1984. 41
