Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)

Erdész Ádám: Ami a tarisznyába került – Márki Sándor indulása

Az egyetem mellett Márki kezdettől fogva jelen volt a szakmai közélet fórumain: rendszeresen eljárt a Magyar Történelmi Társulat, az Akadémia, a Földrajzi Társulat és más társaságok üléseire, az egyetemi fórumokon maga is olvasott fel dolgozataiból. Természetesen ismerte a szárnyát bontogató fiatal történésznemzedék legtöbb tagját, Thallóczy Lajos, Ballagi Aladár, Marczali Henrik neve szerepel leggyakrabban a napló korai évfolyamaiban, a bejegyzések szerint Thallóczyval állt ekkoriban legszorosabb kapcsolatban. A fiatalok mellett közelebbi ismeretségbe került tanárain és a már említett Thaly Kálmánon kívül Szilágyi Sándorral, Fraknói Vilmossal. Rómer Flóris kis társaságával több kirándulást tett Pest környékén, a kirándulások mindig érintettek régészeti lelőhelyeket. Ekkor már jól ismerte Gyulai Pált, Toldy Ferenc támogatói közé tartozott, közeli kapcsolatban volt Hunfalvy Jánossal is. Az utóbbi hatására még a földrajz felé fordulás gondolatával is eljátszott.

Még gimnazista korában elkezdett élénk publikációs tevékenysége is folytatódott, szakirodalmi bibliográfiája 1873 és 1875 között minden évről 10-15 publikációt tart nyilván.63 E tételek között nem csak történeti tárgyúak vannak, viszont a bibliográfia távolról sem teljes, sok - Nagyváradban, Pesti Naplóban és más újságban megjelent - cikk hiányzik belőle. Márki írásai tartalmilag széles mezőben szóródtak: a szaktudományos oldalon olyan írásokat találunk, mint a Századok ban megjelent Biharmegye főispánjai az Árpádok korában c. közlés. Ez volt az első olyan Szádokbeli publikációja, amiért honoráriumot — 10 forintot - kapott.64 65 A történeti tárgyú közlemények között találunk a törökök első birodalmáról vagy a normannok középkori hadikalandjairól szóló írásokat is.66 Márki Sándor tudományos munkásságában komoly előrelépést jelentett 1874 januárjában az Irodalmi Értesítő című folyóirat megjelenése. Az adott évben kiadott magyar könyvek jegyzékét és kisebb terjedelmű, érdekes történeti, művelődéstörténeti írásokat közlő lapot Márki Sándor egyedül szerkesztette, a kiadó Kókai Lajos volt. A kéziratos és diáklapok összeállítása során komoly szerkesztői gyakorlatot szerző Márkinak egyetemi tanulmányai mellett sem jelentett nagyobb gondot az 1874-ben összesen 203, 1875-ben 214 lapra rúgó folyóirat szerkesztése.66 A bibliográfiai folyóiratnak köszönhetően Márki ismét számottevő presztízsre tett szert. A lap fő támogatóinak egyike Toldy Ferenc lett, de a folyóirat figyelmet keltett Ausztriában is. Az Oesterreichiscbe Buchhändler Correspondenz arról írt, hogy a szakterület avatott képviselőjének, Márki „professzornak” lapjával új korszak kezdődik a magyar

63 Klukovitsné-Rácz-Szabó, 1992. 11-14.

64 Márki, 1874. 331-339. és Napló, 1874. jún. 6.

65 A törökök első birodalma. 1-2. In: Athenaeum, 2. (1874) 2220-22272251-2262.; A normannok hadikalandjai és szerepléseik a középkorban. 1-6. In: Nagyvárad, 6. (1875) július 27.-augusztus 1.

66 Irodalmi Értesítő. Az 1874-ben megjelent magyar könyvek jegyzéke. Szerk.: Márki Sándor. Bp.; Irodalmi Értesítő. Az 1875-ben megjelent magyar könyvek jegyzéke. Szerk.: Márki Sándor. Bp.

93